Koronakidobódás (coronal mass ejection, azaz CME) akkor figyelhető meg, amikor egy csillag plazmát és töltött részecskéket lök ki a koronájából. Efféle esemény viszonylag gyakran fordul elő a Napnál a flereknek nevezett naptevékenységek után.
Bár a tudósok feltételezik, hogy más objektumoknál is kialakulnak CME-k,
idegen csillagnál eddig még nem láttak hasonlót.
Az új vizsgálat során a szakértők egy több mint három naptömegű égitestnél, a HR 9024-nél figyeltek meg koronakidobódásra utaló jeleket - írja a Phys.org. Az objektum a Földtől mintegy 450 fényévre fekszik.
A kutatók a Chandra űrtávcső tíz évvel ezelőtti adatait elemezték. A csapat a csillag által kibocsátott röntgensugarak hullámhosszainak változásait, az úgynevezett Doppler-hatást analizálta, hogy felmérhessék a csillag koronájának alakulását.
A vizsgálat során azt észlelték, hogy egy flert követően nagy mennyiségű anyag távozott az égitestből. A kutatók szerint a hatalmas tömeg egy hurok mentén oda-vissza kezdett el utazni a csillag felszíne és az űr között.
Az érintett anyag tömege megegyezett azzal, amit az elméletek egy ilyen koronakidobódás tömegére jósolnak. Igaz, a feltételezett CME mozgási energiája valamivel kisebb volt a vártnál.
A korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy egy efféle objektum erős mágneses mezejéből a CME-k egyszerűen képtelenek kiszabadulni.
Ez összhangban van azzal, hogy a megfigyelt anyag hol eltávolodott, hol visszatért a HR 9024-hez.
Az elképzelés arra is magyarázatot ad, hogy eddig miért nem sikerült koronakidobódást észlelni más csillagoknál.
Az új eredmények segíthetnek annak megértésében, hogy milyen állapotok uralkodnak az efféle objektumok környezetében. A CME-k hiánya például azt jelentheti, hogy a helyi bolygókat viszonylag kevés veszélyes sugárzás éri.
Kiemelt kép: Thinkstock
