A Fővárosi Törvényszék elsőfokon két perben is úgy ítélt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) alapjogsértő módon vizsgálta, hogy sérültek-e a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Pegasus-szal megtámadott ügyfeleinek jogai, ezért új eljárások lefolytatását rendelte el a bíróság.
A Pegasus-szal megtámadott Németh Dániel, Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid újságírók, valamint Patócs Ilona ügyvéd – azért fordultak a NAIH-hoz, hogy tárja fel az őket ért jogsértéseket. Vizsgálata során azonban a hatóság mindent rendben talált, határozata jelentős részét pedig titkosította. Vagyis ahogy a TASZ is írja 444.hu által szemlézett közleményében, hiába kérték, nem biztosított védelmet azoknak, akiket valószínűsíthetően visszaélésszerűen figyeltek meg a Pegasus szoftverrel.
A NAIH – aminek alapvető feladata, hogy védelmet nyújtson az állampolgároknak, amikor jogellenes megfigyelés áldozataivá válnak – arra sem reflektált, hogy az érintettek újságíróként és ügyvédként különösen szenzitív adatokat kezelnek munkájuk során. Egyedül a titkosszolgálatok érvelését fogadta el, ami szerint a legkisebb információt sem lehet nyújtani titkos adatgyűjtésekről, mert ez minden esetben nemzetbiztonsági érdeket sértene. Sőt, 2051-ig titkosította a határozatok érdemi információkat tartalmazó részeit, hosszú időre akadályt gördítve a jogérvényesítés elé, és kizárólag a megfigyelések elrendelőinek, de nem a megfigyeltek érdekeit szolgálva. Mivel a NAIH-tól nem kaptak érdemi jogvédelmet, a TASZ ügyfelei bírósághoz fordultak.
A TASZ közleményéből kiderül: a Pegasus-botrány megmutatta, hogy Magyarországon éppen a parttalan megfigyelési jogosítványok és a független kontroll hiánya jelentik a legnagyobb problémát, amivel szemben azonban a NAIH sem a 2022-es vizsgálatában, sem az egyedi eljárásokban nem vetett fel alapjogi aggályokat, holott ez alapvető feladata lenne. Az ítélet bár jogerős, a NAIH annak felülvizsgálatát kérte a Kúriától.
