Háború idején az áldozatokról, a menekülőkről és a pusztításról szóló híradások közepette az ember ritkán gondol arra, hogy a harcok miként befolyásolják a megtámadott ország környezetét. Pedig a háború okozta lég-, víz- és talajszennyezés hatásai rendkívül súlyosak lehetnek, a következményeket ráadásul jóval a konfliktus befejezése után is viselheti az érintett állam.
A szakértők a kelet-ukrajnai háború miatt már évekkel ezelőtt figyelmeztettek az ökológiai krízisre, amely most az ország más területein is jelentkezik.
A helyzet azért különösen aggasztó, mert a harcok iparosodott területeken, gyáraknál, olajfinomítóknál, atomerőműveknél dúlnak.
Mivel a szennyezés nem ismer határokat, a katasztrófa nem csupán a 44 milliós országot fenyegeti, más államok is érintettek lehetnek.
Párhuzamos krízis
Bár az Ukrajna elleni invázió nagyjából egy hónapja tart, a konfliktus előzményeként, Kelet-Ukrajnában már 2014-ben kirobbant a háború. A Donbasz nevű régióban a harcokkal párhuzamosan környezeti krízis is kibontakozott, amely most egész Ukrajna területére kiterjedhet. Az ukrán kutatók már 2018-ban figyelmeztettek, hogy a háború súlyos, akár a csernobili balesetnél is mélyebb és veszélyesebb katasztrófával járhat, a fenyegetés pedig az invázióval napról napra nő.
Donbasz a 19. század vége óta számít meghatározó szénbányászati térségnek, a régió mélyén rendkívül hosszú, komplex alagúthálózat rejtőzik. A járatok egy részét régen elhagyták, de sok még mindig aktív. A donbaszi bányák sajátossága, hogy időnként víz szivárog a belsejükbe, amelyet ki kell szivattyúzni. Mivel a konfliktus közepette nincs, aki elvégezze a munkát, több alagút teljesen elárasztódott - írja a Wired.
A folyamat hatásai még a világűrből is megfigyelhetőek: a Terra Motion műholdas felvételei alapján Donbaszban a talaj néhol látványosan megemelkedik, máshol besüllyed. Számos járatban mérgező anyagok is előfordulnak, amelyek a talaj mozgolódásával felszabadulhatnak, és akár az ivóvízbe is bekerülhetnek. 1979-ben például egy felszín alatti nukleárisfegyver-tesztet végeztek a donbaszi Junkom bányánál, a sugárzó anyagok pedig talán még mindig ott vannak a mélyben.
Terra Motion APSIS survey using Sentinel-1 data shows signs of imminent 'second Cherobyl' in eastern Ukraine caused by military occupation.https://t.co/ZYTm1G54oJ pic.twitter.com/GHDjxXXq0h
- Terra Motion Limited (@motion_terra) February 24, 2022
A háborút megelőzően az ukrán Ökológiai és Természeti Erőforrások Minisztériuma úgy becsülte, hogy 4240 potenciálisan veszélyes helyszín lehet a térségben. A konfliktus sújtotta Donbaszban a vízellátó és szennyvízkezelő rendszerek azóta már több helyen sérültek, a szennyeződések a Donyec folyóba is beáramlottak.
Lángoló ipartelepek
A háború immár Ukrajna területének egy nagyobb részén zajlik. Mivel az ország erősen iparosodott, illetve jelentős az energetikai szektora, a civil és katonai létesítmények támadása itt hatalmas lég-, talaj- és vízszennyezéssel jár, ami nemcsak az élővilágnak okoz beláthatatlan károkat, de az embereket is fenyegeti.
A konfliktus humanitárius és környezeti következményeire egy március elején közzétett nyílt levélben is felhívták a figyelmet - számol be az Insider. A dokumentumot eddig 79 ország 156 szervezete írta alá. Noha a probléma valós, döntéshozói szinten egyelőre keveset foglalkoznak a párhuzamos krízis kérdésével. Doug Weir, a Conflict and Environment Observatory (CEOBS) nonprofit szervezet kutatási és politikai igazgatója szerint a háborúk környezeti-egészségi hatásai jóval a harcok lezárása után is érezhetőek. A meglehetősen lassú kibontakozás miatt ugyanakkor az ilyen típusú problémákat gyakran hanyagolják.
A szakértő úgy látja, Ukrajnában a konfliktus eszkalálódásával a donbaszi helyzet kiterjedését látjuk majd. Az orosz erők olyan nagyvárosokat pusztítanak, mint Kijev vagy Mariupol, ahol több ipari és katonai létesítmény is fekszik.
Ezek megsemmisülése jelentős szennyezést idéz elő.
Érdemes hozzátenni, hogy Ukrajna már a konfliktust megelőzően is kifejezetten rosszul teljesített több környezeti tényezőt, így a légminőséget vagy az ökoszisztéma egészségét tekintve. Az értékek most minden bizonnyal tovább fognak romlani.
Ken Conca, az American University nemzetközi kapcsolatokra szakosodott munkatársa szerint az ipari területeken zajló harcok kiemelt szennyezési kockázattal járnak. Egy ilyen területen erőművek, vegyipari létesítmények, gyárak, gázvezetékek, olajfinomítók és egyéb telepek működnek. Ezekben a komplexumokban rendszerint veszélyes anyagokat is tárolnak, amelyek most nagy arányban áramlanak ki.
További gondot jelentenek a gátak és a vízi infrastruktúra egyéb elemei, mivel ezeknek a pusztulásával hatalmas lakott területeket áraszthat el a víz. A Kijevi-víztározó sérülése például nemcsak a kijevieket sodorná veszélybe, hanem a Dnyeperen lejjebb is katasztrófát idézne elő.
A környezet mint fegyver
Az 1990-es évekbeli koszovói konfliktus óta az Egyesült Nemzetek Szövetsége arra törekszik, hogy a harcok sújtotta zónákban felgyorsítsák a környezeti kármérséklést. Egyes államok, így Oroszország, ugyanakkor nem támogatják az efféle törekvéseket. Doug Weir szerint az oroszok a környezeti hatások tekintetében fatalista megközelítést alkalmaznak, azokat a háború velejárójának tekintik. A kutató azonban attól tart, hogy ahogy az orosz hadsereg egyre kétségbeesettebbé válik, úgy lesznek a járulékos károkból Ukrajna elleni eszközök. Úgy tűnik, a folyamat meg is indult: egyes beszámolók alapján a vízinfrastruktúrát sok helyen már szándékosan támadják az orosz egységek.
A potenciális környezeti veszélyek egy részére már a laikus is felfigyelt. Az 1986-os csernobili baleset óta a közvélemény különösen érzékeny a nukleáris telephelyeknél zajló eseményekre, a csernobili és a zaporizzsjai atomerőművek elleni orosz támadások és azok lehetséges következményei ezért sokakat nyugtalanítanak. Ám nemcsak atomerőművek vannak veszélyben: nukleárishulladék-tárolókat is értek már találatok. A helyzet miatt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is aggodalmát fejezte ki.
Mérgező felhők
Az ipari létesítmények lángolása, a harci eszközök bevetése és a lakóépületek nehézbombázása rengeteg toxikus anyagot juttat a levegőbe. A kialakuló szennyezés rendkívül komplex, az azbeszttől a nehézfémeken át a robbanásokkal keletkező különböző rákkeltőkig megannyi mérget tartalmaz, a rombolás ráadásul nagy mennyiségű port is létrehoz.
A civilek és a katonák sokkal változatosabb anyagoknak vannak kitéve, mintha mondjuk egy autópálya szennyezet levegőjét szívnák.
Neta C. Crawford, a Boston University kutatója kiemelte, a mérgező keverék a levegő mellett a vízbe és a talajba is bejut.
A CEOBS szerint Csecsenföld esetében már láthattuk, hogy a környezeti kockázat tényleges fenyegetést jelent az érintett térség lakóira - írja az Euronews Green. Ukrajnában a problémák egy része, így a füst vagy a tűz, átmeneti lesz, sok veszély viszont hosszú ideig fennmarad.
Mary Prunicki, a Stanford University munkatársa arra számít, hogy rövid távon nő majd az asztmás rohamok száma, az idősebb korosztálynál pedig gyakoribb lesz a hörghurut és a tüdőgyulladás. A szennyezés emellett a kórokozókkal szembeni védelmet is gyengíti. Amikor részecskék kerülnek a tüdőbe, az immunsejtek megtámadják az idegen objektumokat, ezzel együtt pedig a szervezet kevesebb figyelmet fordít a baktériumokra és kórokozókra. Korábbi vizsgálatok már igazolták, hogy a Covid-19 kialakulásának például kedveznek az erdőtüzek.
Nem csak az ukránokat fenyegeti
A hosszú távú hatások a fentieknél is súlyosabbak lesznek: régóta tudjuk, hogy a légszennyezés csökkenti a várható élettartamot. Prunicki kiemelte, a szennyezettség számos módon képes károsítani egészségünket, a 2,5 mikrométernél kisebb szálló por például tüdőrákot és neurológiai problémákat okozhat, de más szerveket is veszélyeztethet.
Bár azt hihetnénk, hogy a légszennyezés csak tartós kitettség esetén problémás, ez nincs így. A 2001. szeptember 11-i terrortámadáskor a World Trade Center elpusztulásával nagy mennyiségű, vegyes összetételű mérgező füst keletkezett. A későbbi elemzések alapján a túlélőknél és az első mentőalakulatoknál az általános népességhez képest látványosan nőtt a rákkockázat, ami bizonyosan a kitettségnek tudható be. Ukrajnában, ahol egész városok és ipari létesítmények porladnak el, a helyzet még súlyosabbá válhat.
A légszennyezés ráadásul valószínűleg nem fog pusztán az ország területére korlátozódni. Az atmoszférába áramló részecskék óriási távolságokat képesek megtenni, a 2020-as kaliforniai erdőtüzek füstje még Magyarországot is elérte. Ahogy a lángoló vegetáció hője a magasba lökheti a szennyeződéseket, úgy képesek hasonlóra a háború robbanásai és tüzei. A különbség annyi, hogy Ukrajnában a szerves anyagok mellett többek között nehézfémek és szintetikus anyagok is felszabadulnak.
Az időjárási körülményektől függően a szennyeződés változatos távolságra juthat el, és akár több ezer kilométert is utazhat. Nem lenne meglepő, ha az ukrajnai konfliktus mérgei uniós államokban, köztük Magyarországon is megjelennének.
Egyre romló helyzet
A szakértők arra számítanak, hogy a háború előrehaladtával a fenti problémák egyre súlyosabbak lesznek. Ez különösen igaz, ha az oroszok valóban elkezdik fegyverként használni a környezetet.
A harcok közepette a károkat nagyon nehéz felmérni, a Kijev közelében fekvő vaszilkivi olajtároló lángolásával például ismeretlen anyagok kerültek ki a szabadba. Andrij Andruszevics ukrán környezeti jogász szerint az mindenesetre pontos adatok hiányában is kijelenthető, hogy a helyzet komoly aggodalomra ad okot.
Feltételezhető, hogy a valódi környezeti hatásokat csak a háború lezárása után fogjuk megismerni.
Az azonban ekkor is kérdéses lesz, hogy a következmények mérséklésével ki foglalkozik majd. Mint Weir rávilágított, a konfliktusokat követően ritkán van kedvező helyzetben az, aki átveszi az irányítást, és a károk enyhítése sem szokott egyhamar megkezdődni. Ez Afganisztán és Szíria esetében is bebizonyosodott.
A párhuzamos krízist a Donbasz után egész Ukrajna, sőt a tágabb régió államai is megérezhetik majd. Elképzelhető, hogy a háborút követően külföldi segítségre is szükség lesz ahhoz, hogy kezelni lehessen az ukrajnai környezeti katasztrófát.
