A hidegháborút idéző sajtótájékoztatót tartott szeptember 5-én Theresa May brit miniszterelnök, amikor kiderült, hogy a tavasszal és nyáron Nagy-Britanniában történt két novicsokmérgezés gyanúsítottjai, Alekszander Petrov és Ruszlan Borisov az orosz katonai hírszerzés, a GRU kötelékében állnak.
Öt embert mérgeztek meg, egyikük, egy háromgyerekes anya bele is halt.
Az eredeti célpont Szergej Szkripal orosz állampolgár volt, aki Angliába költözése előtt maga is a GRU-nak dolgozott és akinek Salisburyben található háza bejárati ajtajának kilincsét kenték be a méreggel. Emiatt a házhoz elsőként érkező rendőrnek, Nick Bailey-nek is jutott a méregből, ahogyan Szkripal lányának, Julijának is. Úgy ahogy mindhárman felépültek a támadásból és elhagyhatták a kórházat. Szergej és Julija Szkripal ismeretlen, védett helyre távozott. Julija azóta adott magáról életjelet, ám a rokonai nem biztosak abban, hogy Szergej Szkripal is él.
A további két érintettnek, akiknek júliusban jutott a méregből, semmi köze nem volt sem Oroszországhoz, sem a hírszerzéshez. Charlie Rowley állítása szerint a barátnőjének akart kedveskedni valamivel, amiről azt hitte, hogy egy üveg parfüm, amit valaki elhagyott. Később derült ki, hogy ebben az üvegben volt az a novicsok, amellyel megmérgezték Szkripalékat. Rowley életben maradt, Dawn Sturgess azonban meghalt.
Az elmúlt hat hónapban a brit rendőrség 250 nyomozója 11 ezer órányi, közterületi kamerák által készített felvételt néztek át és több mint 1400 tanúvallomást olvastak át, hogy megtalálják a tetteseket, valamint hogy kiderítsék, hogyan zajlottak az események. Ezt az alábbi idővonalon mutatjuk be:
A gyanúsítottakról egyelőre nem lehet sokat tudni, az azonban biztos, írja a Telegraph, hogy magas szintű kiképzést kaptak, és értenek a fedett akciók lebonyolításához, a kémkedéshez és az orgyilkossághoz. Egy független orosz hírügynökség, a Fontanka szerint Petrov és Borisov útlevelét 2016-ban állították ki, azóta jártak Amszterdamban, Genfben, Milánóban, illetve több alkalommal Párizsban. Az útlevelekben használt nevek hamisak, de a brit hatóságok tisztában vannak Petrov és Borisov valódi kilétével.
Ahogy az a Guardian összeállításából kiderül, az orosz katonai hírszerzés, elég széles körű tevékenységet végez. A hivatalt gyanúsították meg például azzal, hogy hackertámadással befolyásolni próbálták a 2016-os amerikai elnökválasztás eredményét, de ők siettek a Kreml segítségére az ukrán és szíriai harcok esetében is, és egyesek szerint egy Oleg Ivannikov nevű GRU-ügynök is részben felelős azért, hogy 2014-ben Kelet-Ukrajna fölött lelőtték a maláj légitársaság MH17-es utasszállító gépét.
A Szovjetunió összeomlása után a KGB külföldi hírszerző tevékenységét átszervezték az SZVR-be, de a GRU önálló entitás maradt. A GRU vezetője az orosz védelmi miniszternek és Vlagyimir Putyin orosz elnöknek jelent. Az orosz katonaságon belül elitnek számító hírszerzők közé csak úgy lehet bekerülni, ha valakit meghívnak oda, jelentkezni nem lehet. Szergej Szkripalt is így választották ki azután, hogy a hetvenes-nyolcvanas években ejtőernyősként szolgált, majd Máltán és Spanyolországban dolgozott a katonai attasé irodájában.
Bármennyire is hátborzongató a novicsok-ügy, az utóbbi években nem ez az első ilyen eset: több mint egy tucatnyi olyan Nagy-Britanniában bekövetkezett haláleset utáni nyomozáskor fedezett fel az amerikai titkosszolgálat az orosz kormányhoz vagy maffiához köthető szálat, ahol a brit rendőrség szerint fel sem merült az idegenkezűség gyanúja.
(Financial Times, Guardian, Telegraph, Bloomberg)
Kiemelt kép: Vlagyimir Putyin a GRU székhelyén, Europress/AFP PHOTO/ITAR-RTASS POOL/PRESIDENTIAL PRESS SERVICE/AFP PHOTO/POOL/DMITRI ASTAKHOV
