Több mint három hónapja tart már a Magyar Nemzeti Bank által életre hívott PADME alapítvány, a Budavári Önkormányzat, illetve a Huszonkettesek építészcsoport a Szentháromság téri egykori diplomataház ügyében folytatott harca.
A váratlan fordulatokban gazdag történetben - aminek korábbi fejleményeiről itt számoltunk be - legutóbb az I. kerületi Önkormányzat lépett, hiszen szerdán szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményükben arról írtak, hogy a bontáshoz az épület körüli járdát az önkormányzat közterület-foglalási engedélye nélkül lezáró, a gyalogosokat az útra kényszerítő befektető a környéken élőket több okból is balesetveszélynek teszi ki, hiszen
a korábban kiszedett válaszfalak miatt egy, a környező lakóépületekre is veszélyt jelentő állapotot idézett elő, amit egy statikai szakvéleménnyel is alátámasztott.
Kapcsolódó
I. kerület: Közveszélyes visszaélés a Burg Hotel bontása
A Budavári Önkormányzat is felemelte a szavát a projekt ellen.
A leírtakra most a PADME reagált, amiben tájékoztatni kívánták szerkesztőségünket az épület
bontásának valós tényeiről.
A levél szerint az épületen jogerős bontási engedélynek megfelelő bontási munkálatok folynak, az ezt végző cég azonban az épületen olyan jeleket tapasztalt, ami alapján statikai szakvéleményt kért. A január 25-i szemle eredménye szerint a munkavégzés a bontási tartószerkezeti leírásnak megfelelően történt, sőt, a vélemény megállapította:
a meglévő szerkezet a már elbontott, illetve még bontandó szerkezetekkel sem felel meg a hatályos földrengés elleni védelmi szabványoknak és műszaki szabályzatoknak,
így az épület veszélyesnek minősül, ezért azonnali intézkedés szükséges.
A PADME szerint a helyzetet az Önkormányzat idézte elő, hiszen
az érvényes és szabályos engedéllyel rendelkező bontási tevékenységet az Önkormányzat meg akarta akadályozni
ezért nem adták ki a hivatalos úton igényelt, és jogilag megalapozott közterületfoglalási engedélyt.
Ez a körülmény olyan helyzetet teremtett, amely veszélyeztette volna a járókelők és a Várnegyed lakosságának biztonságát. Tehát a jelenlegi állapotot nem a fejlesztő tevékenysége eredményezte, hanem az Önkormányzat önös szándéka, hogy politikai kérdést generáljon a helyzetből, ahelyett, hogy a Vár megújulást támogatná.
- zárul a reakció, amiből arra sajnos nem derült fény, hogy egy nyilvánvalóan menthető, saját kora építészetének kitűnő példájaként széles körben elismert épület helyén Budapest ostroma előtt állt elődök ötlettelen, egyszerre réginek és újnak látszani akaró megidézése miért támogatná a Vár megújulását.
Kapcsolódó
Megérkeztek a bontási engedélyt kapott Szentháromság téri diplomataház utódjának első vázlatai
A magyar modern építészet színvonalas példájának megmentéséért október óta folyik a harc, de az épületnek egyre kevesebb esélye van a túlélésre.
A PADME a levelében "szabályos és engedéllyel rendelkező" bontási tevékenységről ír, ez azonban ebben a formában nyilvánvalóan nem igaz, hiszen
szabályos építkezés esetén az építtetőnek rendelkeznie kellett volna a hiányzó engedéllyel ahhoz, hogy szabályos módon adhassa a kivitelező kezébe a munkavégzéshez szükséges területet.
Mindezek mellett a földrengésre való méretezés emlegetése is hibás, hiszen az 1981-ben átadott egykori diplomataház kortársai, illetve a környező évszázados épületek nyilvánvalóan nem felelnek - nem felelhetnek - meg az 1991-ben bevezetett Eurocode-szabványnak, ez azonban még nem jelenti azt, hogy a lebontásukra, vagy gyökeres átépítésükre lenne szükség.
A veszélyességet indokló dokumentummal kapcsolatban is felmerül egy kérdés: ha a ház
a bontás előtt készített szakvélemény szerint még biztos lábakon állt, akkor a válaszfalak eltávolítása után hogyan vált hirtelen sürgősen bontandóvá.
A rejtélyt csak az eddigi statikai felmérések eredményének nyilvánosságra hozása oldhatná fel - ennek érdekében a ház megmaradása érdekében november elején felszólaló Magyar Építész Kamarának (MÉK) kellene felemelni a szavát, ami egyúttal a statikus felelősségét is vizsgálhatná az ügyben.
