1969. június 14-én Stefanie Maria Graf néven született Mannheimben, s Brühlben nőtt fel. Édesapja ösztökélésére háromévesen vett először ütőt a kezébe, a családi legenda szerint eleinte tágas nappalijukban ütögetett, majd - miután szerváival az összes csillárt és porcelánt összetörte - az alagsorba kellett költöznie. Négyévesen kezdett a pályán gyakorolni, s egy évvel később indult első versenyén. Első profi tornájára 1982-ben a németországi Filderstadtban került sor, első meccsét elvesztette a nála hét évvel idősebb, később az amerikai nyílt bajnokságon győztes Tracy Austin ellen.
A következő években elszántan kapaszkodott felfelé a ranglistán, a figyelmet először 1984-ben vonta magára, amikor megnyerte a szöuli olimpián még csak bemutató számként szereplő tenisztornát. Apja, aki egyben menedzsere is volt, gondosan egyengette útját, ő irányította edzéseit is. Steffi Graf első WTA-tornáját 1986-ban nyerte, a következő évben, Párizsban diadalmaskodott a Roland Garroson. A csúcsra 1988-ban jutott fel: mind a négy Grand Slam-versenyt besöpörte, és egyéniben olimpiai bajnok lett: ezt a teljesítményt nevezték el Golden Slamnek.
Emellett ő volt az első női teniszező, aki úgy tudta mind a négy nagy versenyt megnyerni, hogy azokat három különböző borításon játszották (Roland Garros: salak, Wimbledon: fű, Australian Open és US Open: kemény borítás).
Természetesen ekkor már a ranglistát is ő vezette, megtörve Chris Evert és Martina Navratilova évtizedes uralmát.
A teniszvilágot egy évtizeden át domináló Graf karrierjének késői szakaszát már pályán kívüli események is befolyásolták. Édesapját 1997 elején adócsalás miatt elítélték, többször is megsérült és műteni kellett. Abban az évben egyetlen Grand Slam-tornát sem sikerült nyernie, és a világelsőséget is elveszítette, a svájci Martina Hingis tört az élre. Csak 1998 második felében tért vissza, s 1999-ben újra megnyerte a Roland Garrost, méghozzá úgy, hogy a nyílt korszakban első versenyzőként ugyanazon a Grand Slam-versenyen a világranglista első, második és harmadik helyezettjét is legyőzte.
Nyáron Wilmbledonban kilencedik döntőjét játszotta, de Lindsay Davenporttal szemben alulmaradt. Egy hónappal később egy újabb sérülés után, alig harmincévesen bejelentette visszavonulását, akkor a ranglista harmadik helyén állt. Szavai szerint a teniszben mindent elért, amit akart, s a játék többé már nem okozott élvezetet számára.
Sikereinek titka atletikus termete mellett egyedülállóan kemény tenyeresében és kontrollált fonáknyesésében rejlett. Pályafutása során 22 egyéni Grand Slam-győzelmet aratott, négyszer az ausztrál, hatszor a francia, hétszer az angol, ötször az amerikai nyílt bajnokságon bizonyult legjobbnak, s ő az egyetlen, aki a négy Grand Slam-torna mindegyikét legalább négyszer megnyerte. Pályafutásának összesített mérlege 902 győzelem és mindössze 115 vereség, a versenydíjakból 22 millió dollárra tett szert, s ehhez járultak még a reklámbevételek.
Öt alkalommal nyerte meg a Mesterek Tornáját, pályafutása során összesen 107 WTA-tornát diadalmaskodott egyesben, ezzel harmadik az örökranglistán Martina Navratilova (167) és Chris Evert (154) mögött. A világranglistát 377 héten át vezette, s nyolcszor volt az év végén világelső, mindkettő rekord. 1987 és 1991 között 186 hétig megszakítás nélkül állt a lista élén, ami a nők között ma is világrekord, a teljes profi mezőnyben azonban felülmúlta Roger Federer, aki 237 héten át volt világelső.
A Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) hétszer választotta meg az év világbajnokának, a női hivatásos játékosok szervezete (WTA) nyolcszor szavazta meg az év játékosának. Berlin teniszarénája az ő nevét viseli, 2004-ben beiktatták a tenisz Hírességek Csarnokába.
Steffi Graf 1999-ben kezdett randevúzni a sportág másik legendájával, az amerikai André Agassival, akivel 2001-ben házasodtak össze, két gyermekükkel a 17 éves Jaden Gillel és a 15 esztendős Jaz Ellevel az Egyesült Államokban élnek. Graf alapítója és elnöke a Children For Tomorrow alapítványnak, amely segítséget nyújt a háború, az üldöztetés, illetve bármilyen típusú erőszak áldozataivá vált gyermekeknek.
Agassi a Bildnek úgy jellemezte feleségét, mint aki az értékei szerint él, hűséges, nem beszél feleslegesen, egyszerűen csak élvezi az életet, és kiváló szellemiséggel rendelkezik.
Nem hiszem, hogy egy, vagy két gondolatban megfogalmazható, mi a titka a hosszú és boldog házasságnak, de vannak tényezők, amelyekre szükség van hozzá: kell két ember, aki kölcsönösen szereti és tiszteli egymást, és folyamatosan erősíti a másikban a fegyelmet és az elkötelezettséget
- nyilatkozta Agassi.
Arra a kérdésre, hogy mit kíván a feleségének az 50. születésnapján, Agassi nevetve azt felelte: "Csak azt, hogy ne hagyjon el engem! Minden évben azt kívánom neki, hogy maradjon mellettem, és tegyen így a következő 20 évben is."
Kiemelt kép: firo Sportphoto / augenklick/firo Sportphoto / dpa Picture-Alliance / AFP
Szöveg: Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja
