Megteheti-e a szülő hogy egyszerűen nem megy be dolgozni, miután bezárják az iskolákat?
Nem teheti meg. A munkavégzés jogosulatlan megtagadásának fegyelmi eljárás, végső soron felmondás is lehet az eredménye. A munkavállalónak előre kell jeleznie - a lehető legrövidebb időn belül -, ha a munkavégzése akadályozott. A helyzet kezelésére többféle módot enged a jogszabály, a lényeg, hogy úgy kell együttműködni, hogy ne veszélyeztessék se a munkáltató gazdasági tevékenységét, se a munkavállaló családi érdekeit.
Mik a lehetőségek?
A szülőnek kell az adott helyzetét felmérve mérlegelnie, mit kérjen a munkáltatótól. Sorrendben:
- az otthoni munkavégzés,
- a szabadság kivétele,
- a mentesítés a munkavégzés alól,
- végül a fizetés nélküli szabadság
jöhet szóba. Adott esetben a munkatársak közösen is megpróbálhatják megoldani a kialakult helyzetet, és akár felváltva vigyázhatnak egymás gyermekeire, stb. A munkajogászok a vitás esetekben mindenképpen az írásbeli kommunikációt javasolják.
Kérheti-e a szülő, hogy otthonról dolgozhasson?
Kérni lehet, de a munkáltató döntése, hogy hozzájárul-e. A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató kötelessége, hogy biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkavállaló kérheti, hogy otthonról dolgozhasson, azonban a munkáltató konkrét veszélyeztetettség hiányában nem köteles eleget tenni az ilyen kéréseknek. Sajnos annak eldöntése, hogy mi a konkrét veszélyeztetettség, szubjektív.
Szabadságot vehet-e ki a szülő?
Erre van lehetőség, de figyelembe kell venni, hogy a munkavállaló csak 7 munkanap felett rendelkezhet, és annak kivételét 15 nappal előre köteles jelezni. Utóbbi feltétel betartása nyilván nem lehetséges egy hirtelen bekövetkező eseménynél. A szabadság kiadásáról a munkáltató dönt, így egyetértés (közös megállapodás) esetén a 15 napos előrejelzés nélkül is lehetséges a szabadság kiadása. Erre az időtartamra a munkavállalónak alapbér jár.
Kérhet a dolgozó egyik napról a másikra több hét szabadságot?
Jogszabály szerint nem. A munkáltató hozzájárulásával azonban minden megoldható.
Megteheti a munkáltató, hogy megtagadja a szabadság kiadását?
Igen. A munkáltatónak nem kötelessége szabadságot adni, kivéve a keresőképtelenséget, a 15 nappal előre bejelentett fizetés nélküli szabadságot és a 7 munkanap rendes szabadságot. A munkajogászok álláspontja szerint azonban különös méltánylást igénylő esetben a Munka Törvénykönyve alapelveiből adódóan a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség elve alapján a munkáltató valamilyen - a működését nem ellehetetlenítő - szinten figyelembe kell vegye, ha megoldatlan a cselekvőképtelen kiskorú gyermek elhelyezése.
Kérheti-e a munkáltató, hogy az anya és az apa felváltva legyen otthon a gyerekkel?
Kérhet ilyet, de nem is kell kérnie. Ha úgy dönt, hogy nem ad ki szabadságot, a munkavállaló köteles a munkavégzés helyén megjelenni.
Lehet-e mentesítést kérni a munkavégzés alól?
Igen. A Munka Törvénykönyve szerint a "különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt" lehet indokolt távollétről beszélni, ebben az esetben a munkavállaló kérheti a munkáltatótól, hogy mentesítse a munkavégzési- és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A jogszabály alapján a dolgozót erre az időtartamra közös megállapodás szerint illetheti meg juttatás. Ez azonban kompromisszumos megoldás, és a munkáltató nem köteles ennek a kérésnek eleget tenni.
Mi a helyzet, ha egyik napról a másikra bezárják az intézményeket?
Ez valószínűsíthetően igazoltan a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan oknak minősül, és mivel jogszabály írja elő, a Hargittay és Tóth ügyvédi iroda munkajogi szakértői szerint ez megalapozza, hogy a dolgozót mentesítsék munkavégzési kötelezettsége alól, vagy engedjék, hogy otthonról dolgozzon.
Kérhet-e fizetés nélküli szabadságot a szülő?
Pusztán azért, mert az iskolát bezárták, és a gyereket nincs kire hagyni, a munkáltató nem köteles fizetés nélküli szabadságot adni. A a Munka Törvénykönyve szerint csak abban az esetben kötelező fizetés nélküli szabadság kiadása, ha a szülő a gyermek gondozása céljából van otthon (gyes, gyed), vagy ha a munkavállaló hozzátartozója tartósan - előreláthatólag harminc napot meghaladóan - ápolásra szorul, legfeljebb két éven keresztül.
Ugyanakkor a munkaadó eltérhet a főszabálytól, ha a dolgozó erre megkéri. A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét szintén legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni. Elvileg ettől a szabálytól is eltekinthet a munkáltató.
Kérheti-e a szülő, hogy bevihesse a gyereket a munkahelyére?
Kérheti, de a munkáltató nem köteles megengedni. Amennyiben mégis úgy dönt, hogy megengedi, esetleg megszervezi a munkavállalók gyermekeinek felügyeletét, úgy fokozott figyelmet és befektetést kell fordítania a munkavédelmi-, higiéniai és egyéb gyermekmegőrzéssel kapcsolatos szabályok betartására.
Ha a dolgozók zömének kicsi gyereke van, megtagadhatja-e a munkáltató, hogy a szülők otthon maradjanak?
Megtagadhatja. De a munkáltató dönthet úgy is, hogy bezár, vagy kötelező szabadságra küld mindenkit. (A szabadság kiadását a munkáltatónak is 15 nappal előre be kell jelentenie, ha nincs egyetértés a felek között.)
Ha kötelező szabadságra küldenek mindenkit, a szabadság időtartamára alapbér illeti meg a munkavállalókat. Ha a munkáltató saját döntése alapján zár be, akkor alapbér illeti meg a dolgozót, ha hatósági intézkedés miatt zár be, úgy a munkavállalók részére távolléti díj jár. A távolléti díjat az alapbér, a pótlékátalány, valamint az utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembe vételével határozzák meg.
Táppénzre mehet a szülő, ha központi utasításra zárt be az iskola több hétre?
Nem. A betegszabadság (táppénz) betegség miatti keresőképtelenség okán járó évente 15 munkanap.
Mi történik, ha meghosszabbítják az intézmények bezárását?
A munkáltató nem köteles meghosszabbítani a már jóváhagyott távolléteket.
Változhatnak a szabályok
Az ügyvédi iroda munkajogászai a Munka Törvénykönyve általános szabályai alapján válaszolták meg kérdéseinket. Felhívták azonban a figyelmet arra, hogy a március 11-én elrendelt veszélyhelyzetben az alaptörvény szerint egyes törvények alkalmazása felfüggeszthető, a törvényi rendelkezésektől eltérhetnek a kiadott kormányrendeletek, valamint egyéb rendkívüli intézkedések meghozatalára is sor kerülhet. Magyarul: a veszélyhelyzet kezelését célzó, jövőbeni kormányrendeletek felülírhatják akár a Munka Törvénykönyve jelenlegi szabályait, attól eltérő rendelkezéseket tartalmazhatnak, amelyeket a munkáltatóknak alkalmazniuk kell.
Kiemelt kép: Marco Bertorello/AFP
