Másodfokon tárgyalta a Szegedi Ítélőtábla Ahmed H. ügyét, akit első fokon hét évre ítéltek el a röszkei határon lezajlott tömegzavargások után. Az újabb tárgyalás végén a férfit öt évre ítéleték el. A cselekményt terrorcselekménynek minősítették. A büntetést fegyház helyett börtönben kell letöltenie - írta a hvg.hu.
A tárgyaláson az ügyész súlyosbítást kért, a védő a bűncselekmény minősítésének megváltoztatását és az első fokon kiszabott büntetés enyhítését indítványozta perbeszédében Ahmed H. másodfokú tárgyalásán csütörtökön a Szegedi Ítélőtáblán - írta az előzményekről az MTI.
A Cipruson élő szír férfit a Szegedi Törvényszék március 14-én első fokon a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek, és hét év fegyházbüntetéssel sújtotta és tíz évre kiutasította Magyarország területéről.
Vörös István ügyész csütörtökön azt kérte, hogy a vádlottra a törvényi minimumot jelentő tíz évnél súlyosabb szabadságvesztést szabjon ki. Mint mondta, a vádlott a tőle lefoglalt mobiltelefonokban talált felvételek alapján tudott arról, hogy a magyar határ le van zárva, a kerítés átlépése, megrongálása bűncselekmény. 2015. szeptember 16-án a röszkei közúti átkelőnél mindvégig határozott szándéka volt, hogy családjával együtt átlépjen a határon, majd Magyarországon keresztül Németországba menjen. Egy rendőr elmondta neki, hogy az átkelő le van zárva, a tranzitzónába kell menniük, a vádlott mégis ott akarta átlépni a határt.
A férfi - ahogy a tömeg többi tagja - többször is követelte a határ megnyitását. Követ tört és hat alkalommal megdobta a rendőröket. Később a mások által megrongált kerítésen keresztül - az elsők között - magyar területre lépett.
Vörös István azt mondta, a férfi egyes tetteit nem lehet kiemelni a cselekvés folyamatából, egységes egészként kell kezelni. A vádlott a tömeg tagjaival annak érdekében dobálta meg a rendőröket - ezzel megvalósítva a csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakot -, hogy kikényszerítse a határ megnyitását.
A Kúriának az ügyben meghozott döntésére is hivatkozva az ügyész hangsúlyozta, a törvényszék helyesen minősítette terrorcselekménynek a vádlott tettét.
Bárándy Péter, a vádlott védője ugyanakkor azt indítványozta, hogy a táblabíróság eltérően minősítse a vádlott által elkövetett bűncselekményt, és enyhítse büntetését.
Azt mondta, az elsőfokú ítélet megalapozott, a törvényszék a tényállást helyesen állapította meg és indokolása is megfelelő. A vádlott beszűkült tudatállapotban követte el tettét, ez magyarázatot adhat arra is, miért nem emlékszik bizonyos momentumokra tisztán.
A védő kifejtette, a terrorcselekmény csupán az a magatartás, amikor a kényszer célja az állami szerv döntési szabadságának elvonása. Úgy fogalmazott, a tömeg részéről "nagyon csúnya erőszakos fellépés" történt az ott szolgálatot teljesítő rendőrökkel szemben. A dobálás, a kerítés rángatása azonban nem eredményezhette az állami szerv döntésének megváltoztatását, a határ megnyitását - mondta.
Bárándy Péter álláspontja szerint a vádlott cselekménye hivatalos személy elleni erőszak bűntettének minősíthető. Hozzátette, azt azonban a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy védence csitítani próbálta a tömeget, akarata az idő nagy részében ellentétes volt a zavargás többi résztvevőjével.
Az ügyvéd közölte: a Cipruson élő vádlott uniós tartózkodási engedéllyel rendelkezett, így az, hogy átlépte a határt, csupán szabálysértésnek minősül.
Ahmed H. az utolsó szó jogán bocsánatot kérve azt mondta, nagyon sajnálja a történteket, azt, hogy erőszakosan lépett fel, a rendőrök ellen fordult. Hozzátette, terrorcselekmény elkövetésével vádolják, noha éppen a terror jelenléte miatt volt kénytelen elhagyni szülőföldjét, és családjának is azért kellett elmenekülnie Aleppóból.
Címlapkép: illusztráció, forrása: Google Maps
