Biztosan te is ismered Hans Christian Andersen meséjét, A rút kiskacsát, amiben a híres meseíró a kiközösített kacsáról ír, akit végül hattyúként fogadnak csak el társai. Sok felnőtt szerint a mese nagyon rossz üzenetet közvetít, hiszen arra buzdít, hogy változz meg, legyél szebb, különben mindig kívülálló leszel.
A Vice olyan fiatalokról írt, akik iskolás korukban inkább rút kiskacsák voltak, mint tűrhető kinézetű tinik, azonban mára meg sem mondanád róluk, hogy ez igaz. Ők meséltek arról, megváltozott-e az életük és az emberek hozzáállása velük szemben, és ha igen, pontosan miben.
Dani Pearsallt sárkányhölgynek csúfolták a középiskolában, diáktársai pedig nem szerették, ha vele osztották be őket csoportmunkára. Az egyetemen már egészen más volt a helyzet. Jud Nichols évekig ugyanazokkal a srácokkal kosarazott, de sose dicsérték meg egy pontig, onnantól kezdve viszont rendszeresen. Ugyanazok az emberek, akik voltak, valami mégis átalakult.
Ez pedig a külsejük.
1920-ban az amerikai pszichológus Edward Thorndike alkotta meg a fénykör effektus fogalmat, ami szerint: ha valakiben akár csak egy jó tulajdonságot is találunk, hajlamosak vagyunk túlértékelni a többi pozitív tlajdonságát. Az első jó tulajdonság pedig olyan, mint egy fénykör, amit az első látásra nyilvánvaló dolgok képeznek, azaz javarészt a külső. 1972-ben három pszichológus ezen elv alapján végzett felmérést, amiben ismeretlenek képeit mutatták meg a kísérletben résztvevőknek.
Az eredmény egyértelmű volt. Aki vonzóbb külsővel rendelkezik, azt majdnem mindenki kedvesebbnek, megbízhatóbbnak, jobbnak találta.
Sajnos fordítva is működik az elmélet, azaz ha valaki nagyon nem vonzó, akkor hajlamosak a többiek rossz tulajdonságokkal felruházni, ami tönkre is teheti az életét annak, aki célpontjává válik ilyesminek például az iskolában. Hasonló dolgokat tapasztalt az az öt fiatal is, akiket a Vice megkérdezett, mennyiben változott meg az életük átalakulásuk óta. Legyen szó fogyásról, a pubertáskor szörnyű velejáróinak kinövéséről, vagy egyszerű átalakításról, mind sokat változtak külsőleg, és ezzel együtt életük is.
"Ha nem fogyok le, sose tudtam volna meg, hogy korábban másképpen kezeltek az emberek, mint most. Most már látom, milyen nagy a különbség" - mesélte a 34 éves Emma, aki könyvelőként dolgozik.
Emma, aki gyerekkora óta túlsúlyos volt, 31 évesen döntött úgy, hogy megpróbál lefogyni, élményeiről pedig fogyása után a következőket mesélte: "Minél többet fogytam, minél vékonyabb lettem, annál többen elegyedtek szóba velem. Mindekit kedvesnek tartottam korábban, de most már hihetetlenül kedves emberekkel is találkozom."
Emma
Ashely-t is az döbbentette meg legjobban, hogy mennyire barátságosak lettek vele az emberek. A 30 éves lány azt mesélte, hogy most már rámosolyognak az emberek, ha szemkontaktust hoz létre velük, próbálnak mindent megtenni, hogy segítsenek neki, sőt, idegenek kezdenek beszélgetni vele. Emmához hasonlóan ő is nagyon sokat fogyott. Egészen megdöbbentő, hogyan írta le a változást, amit hozott az átalakulása:
"Az emberek figyelnek rám… Végre a társadalom részének érzem magam."
Emma és Ashley hasonló dolgokat tapasztaltak fogyásuk után. Gyerekkorukban mindkettőjüket zaklatták súlyuk miatt az iskolában, Ashley még élénken emlékszik arra, amikor kövérsége miatt kiközösítették, és undorral néztek rá: "Azt hiszem egy kupac ürülék nem kapott volna annyi megvetést, amennyit én. Amikor az átalakulásod után látod az emberekben ezt a kettősséget, nehéz megkedvelni őket. Lehet, hogy most kedvesek, de akkor is azok lettek volna, amikor még kövér voltam?"
Ashley
Dani nem fogyással változott, azonban ő is hatalmas átalakuláson ment át. A lány a középiskolában fiús ruhákat hordott, sose sminkelte magát, a frizurája sem volt éppen lányos, gyakran nézték fiúnak idegenek. Aztán a főiskolán megváltoztak a dolgok, elkezdett női ruhákat hordani, megnövesztette a haját és megtanult sminkelni is. Megtapasztalta, mennyi előnye van annak, ha az ember ad a külsejére, ráadásul a fiúk is jobban észrevették onnantól kezdve.
"Még mindig ugyanaz a lány voltam, de hirtelen a lakosság fele ráébredt arra, hogy létezem. Ráadásul ha szeretnék valamit, csak mosolygok, és megkapom, nagyon durva. Őrület. Nem is tudom, hogyan nem lesznek teljesen egoisták azok az emberek, akik egész életükben szépek, hiszen úgy annyira könnyű mindent megkapni" - mondta.
Dani
A 23 éves Kameron is az ellenkező nem figyelmét emelte ki legfontosabb változásként átalakulása után. Szerinte az is sokat segített, hogy neki is megnőtt az önbizalma fogyása után:
"A súlyom visszatartott attól, hogy az legyek, aki igazán szerettem volna lenni, vagy legalábbis akit elképzeltem. Régen észre sem vettek sokan, most viszont a figyelem a másik nemtől jóval pozitívabb lett. A barátaim és a családom mindig is ugyanolyan volt velem."
Kameron
Kameront tehát elfogadták a hozzá legközelebb állók olyannak, amilyen, azonban ez nem mindenkinél volt így.
Dani külsejét például folyamatosan kritizálta az apja, és csak akkor lett elnézőbb, amikor a lány elkezdett átalakulni. Jud hasonló élményekről számolt be, azt mondja, a családja őt is kicsit másképp kezelte utána, a távolabbi rokonok például barátságosabbak lettek hozzá. Szerinte egyébként ebben az is szerepet játszik, hogy most már ő is pozitívabban áll saját magához.
Emma a többiekkel ellentétben nagyon sokat is veszített átalakulásával:
"A legnagyobb változás, a legnagyobb meglepetés az volt, hogy mennyi barátomat veszítettem el."
Szerinte ez nagyrészt annak köszönhető, hogy túlsúlyos barátai fogyása után megszakították vele a kapcsolatot. Nem ez az egyetlen negatívuma a fogyásának egyébként, amit megemlít. Habár házas, mégis kikezdenek vele férfi kollégái a munkahelyén, ami nagyon frusztráló tud lenni. Szerinte ez az élmény is a vonzó külső hátulütői közé tartozik, amikkel nehéz mit kezdeni.
Vajon tényleg befolyásolja az embereket a másik kinézete? Rosszabb tulajdonságokat párosítunk ahhoz, aki nem annyira vonzó, a szép embereket pedig jobbnak tartjuk?
Forrás: Vice
