Egy friss kutatás szerint a vártnál több szén-dioxidot vesz fel a Jeges-tenger, ami a víz savasodásához és egész táplálékláncok sérüléséhez vezethet - írja az IFL Science.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal szénprogramjának (NOAA Carbon Program) kutatói kifejtették, hogy a tengerek természetes körforgásuk részeként szén-dioxidot kötnek meg a levegőből, ami a víz pH-szintjének megváltozásához, savasodáshoz vezet. Ezzel együtt a karbonátionok koncentrációja is csökken, amire pedig a kagylóknak, rákféléknek és koralloknak szükségük van kemény héjuk felépítéséhez. Ha azonban nincs elég karbonátion a tengerben, a héjaik meggyengülnek, sebezhetőbbé válnak a ragadozókkal szemben, ami az egész mélytengeri táplálékláncot felboríthatja.
A Nature-ben megjelent tanulmány szerint a Jeges-óceánt sújtja leginkább a savasodás. A Berni Egyetem kutatói különböző klímamodelleket futtattak le, hogy megfigyeljék, a különböző szcenáriók során hogyan alakul a tenger savasodása. Az eredmények nem biztatók: a Jeges-tenger 20 százalékkal több szén-dioxidot fog felvenni a levegőből a 21. század során, mint amennyit eddig számoltak a kutatók, már ha a légköri szén-dioxid szintje ugyanilyen mértékben emelkedik.
Mindez, valamint az arktiszi felmelegedés és az időjárási körülmények változása akár
az északi-sarki ökoszisztémák súlyos sérüléséhez is vezethet.
A legveszélyeztetettebb mélységek 200 és 1000 méter között vannak, mindez órási változásokat hozhat az olyan ragadozók számára, amelyek a héjas tengeri élőlényekre vadásznak.
A kutatók nem győzik hangsúlyozni, milyen súlyos hatással lehet az arktiszi ökoszisztémára a tenger savasodása - ezek az állatok már egyébként is veszélyeztetettek a klímaváltozás és az emberi beavatkozás miatt.
