Egy új tanulmányban a szerzők egy korábban ismeretlen moszaszauruszfajt mutatnak be - írja az IFLScience. A Pluridens serpentis a késő kréta idején élt a mai Marokkó területén, a kutatók szerint a faj vadászati stratégiája a modern tengeri kígyókéra emlékeztetett.
Az állat teljes csontvázát nem találták meg, a koponya alapján ugyanakkor következtetni lehet a moszaszaurusz méretére.
A koponyából kiindulva a szakértők úgy vélik, hogy a faj 5-6 méter hosszú lehetett, az egyéb maradványok viszont arról árulkodnak, hogy a ragadozó akár 8 méteresre is megnőhetett.
A Pluridens serpentis szeme rokonaihoz képest kisebb volt, ami azt jelenti, hogy vagy sekély vízben, jó látási körülmények között vadászott, vagy egyéb érzékszerveit használta. Az állat orrán olyan apró nyílások voltak, amelyekhez hasonlókat a mai tengeri kígyóknál is meg lehet figyelni. Ezen nyílásokban a nyomás változásait felismerő idegek nőttek, amelyek képesek voltak észlelni a potenciális prédát. Lehetséges, hogy a moszaszaurusz nyelve is érzékeny volt a kémiai nyomokra.
Nick Longrich, a Bathi Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint amennyiben az állat nem a látására támaszkodott, úgy a kígyókhoz vagy gyíkokhoz hasonlóan a nyelvét használta. Mivel a moszaszauruszok is hüllők voltak, nem lenne meglepő, ha hüllők módjára viselkedtek volna.
72,1-66 millió éve, az úgynevezett maastrichti idején a mai Marokkó környékén több nagy ragadozó is élt a tengerben. Ez anomáliának tekinthető, hiszen egy-egy élővililág jellemzően egy-két nagy húsevőt bír csak eltartani. A Pluridens serpentisszel együtt a paleontológusok már 13 maastrichti moszaszauruszt ismernek, ugyanebben a térségben ráadásul plezioszauruszok, cápák és esetenként krokodilok is éltek.
