A sírdomb két L-alakú kamrából áll, melyekben egy család öt generációját temették el, amelyet egy férfi és négy felesége alapított. A férfi, két felesége és utódaik az északi kamrában, a többi feleség a déli kamrában kapott helyet, összesen legalább 44 személy földi maradványait találták meg
A maradványok a mai Anglia területén 5700 éve élő kőkorszaki földműveseké voltak, elődeik nagyrészt az európai kontinensről származtak és néhány generációval - 100-200 évvel - korábban érkeztek a brit szigetekre. A legtöbben, 27 fő közeli rokonságban állt és egy nagycsaládhoz tartozott, melyet az északi kamrában eltemetett férfi négy feleségével hozott létre. Közülük két nő és leszármazottaik szintén az északi kamrába kerültek, a többi nő utódai a délibe.
Az akkori társadalom nyilvánvalóan fontosnak tartotta az anyai vérvonal megkülönböztetését a sírok kialakításánál
- idézi az MTI.
Emellett feltűnő, hogy a férfi utódok mindig apjukkal és fiútestvéreikkel közösen vannak eltemetve. A gyerekkorban meghalt lányok szintén a sírhelyen nyugszanak. A felnőtt lányok azonban nincsenek ott. Ron Pinhasi, a Bécsi Egyetem antropológusa és amerikai kollégája, David Reich, a Harvard Orvosi Egyetem kutatója úgy véli, az akkori társadalom eszerint az apai vonal alapján, patrilineárisan szerveződött. A férfi utódok az eredeti klánnal maradtak, míg a nők házastársuk csoportjához csatlakoztak.
A sírhelyen lévők közül három nő és öt férfi nem tartozott a szoros rokonsághoz. A nők a családhoz tartozó férfiak partnerei lehettek, és vagy nem született gyerekük, vagy lányuk született, aki elhagyta a klánt. A férfiak pedig bizonyára adoptált mostohafiúk voltak.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
