1700 éves gyilkosságok nyomait tárták fel a szibériai sztyeppén - írja az MTI. A csontvázakon végzett elemzések alapján az erőszak és a véres összetűzések nagy szerepet játszottak az itt élő nomádok életében.
A mai dél-szibériai Tuvai Köztársaság területén egykor harcos nomádok éltek, akik a régészek szerint az úgynevezett kokel kultúrához tartoztak. A források erőszakos emberekként írják le őket, a népcsoport gyakran kirabolta a szomszédos területeken letelepedett közösségeket. Gino Caspari, a Berni Egyetem munkatársa és kollégái a Tunnung-1 nevű lelőhelyen 87 csontvázat tártak fel, melyek a 2-4. századból származnak. A szibériai sztyeppék nomádjai itt temették el halottaikat az egyik korai szkíta halomsír közelében. Több maradványon az erőszak nyomait fedezték fel.
A svájci-orosz kutatócsoport részletes elemzéseket végzett a csontokon talált sérüléseken. Az eredmények alapján az áldozatok negyede a sebesülések következtében vesztette életét. A legtöbben közelharcban haltak meg, sok esetben lefejezték őket.
A halottak között gyerekek és nők is voltak.
A szakértőknek azt is sikerült kideríteniük, hogy sokakat valószínűleg még a csatamezőn megskalpoltak, és átvágták a torkukat.
Marco Milella, a Berni Egyetem kutatója szerint a Tunnungban eltemetett lovas nomádok igen nagy százalékát érte erőszak.
Az időszámításunk szerinti első évszázadban a hsziungnuk, azaz ázsiai hunok birodalmának szétesése után a politikai instabilitás korszaka zajlott a keleti sztyeppéken. Ennek a politikai változásnak erőteljes hatása volt az emberek életére
- mondta a szakértő. Azt egyelőre nem tudni, hogy az erőszak külső támadás vagy belső harc eredménye volt-e.
