Egy új vizsgálat alapján akár 7-8 ezer évesek is lehetnek azok a dromedárokat ábrázoló faragványok, amelyeket néhány éve fedeztek fel Szaúd-Arábiában - írja az MTI a BBC-re hivatkozva. Az életnagyságú sziklafaragványokat az ország északnyugati részén találták meg 2016-2017-ben, és eredetileg 2 ezer évesre becsülték a korukat. A természetes erózió erősen megrongálta az alkotások egy részét.
Az állatokat hám nélkül, természetes testhelyzetben örökítették meg. A faragott jelenetek egyike különösen szokatlan: egy dromedár és egy, a sziklaműveken nagyon ritkán megjelenített szamár találkozását örökíti meg. A régészek a faragványok korának első becslését a jordániai Petrában feltárt sziklafaragványokhoz való hasonlatosságukra alapozták.
Az új eredmények alapján a sziklafalba vésett tevék valószínűleg a világ legrégebbi nagy állati domborművei.
A sziklavésetek pontos kormeghatározása nem könnyű feladat. A barlangfestményekkel ellentétben a faragványoknál gyakran nincs szerves anyag, amelyből mintát lehetne venni. Az ilyen méretű sziklafaragványok ráadásul ritkák a régióban.
A kutatók az eróziós mintákat, a szerszámnyomokat és a helyszínen talált állatcsontokat is vizsgálták, hogy datálni tudják az alkotásokat. Adataik szerint a vésetek az olyan ősi nevezetességeknél is idősebbek, mint az 5 ezer éves Stonehenge. Az alakokat még a tevék háziasítása előtt hozták létre.
Az nem világos, hogy a faragvényokat miért készültek, de a szakértők úgy vélik, hogy a helyszín nomád törzsek találkozóhelye volt. Az alkotásokat rendkívül nehéz lehetett elkészíteni, a domborművek közül több magasan helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy a művészeknek állványzatot kellett építeniük.
