2017-ben műholdas felvételeket elemezve különös, ősi építményekre bukkantak a szaúd-arábiai Harrat Khajbar vulkáni mezőn. Szakértők egy csoportja a közelmúltban ugyanezzel módszerrel 104 hasonló struktúrát észlelt az Arab-félsziget északi részén fekvő Nefúd-sivatagban - írja az ScienceAlert. A mustatileknek nevezett struktúrák kőből készültek, két hosszabb és keskenyebb, illetve két rövidebb, de vaskosabb alacsony falból állnak. Felfedezésük óta foglalkoztatja a kutatókat, hogy miért is alakíthatták ki őket, a friss tanulmány pedig választ adhat a kérdésre.
Huw Groucutt, a Max Planck Kémiai Ökológiai Intézet munkatársa és csapata először a műholdas képeket analizálta, majd a helyszínen is megvizsgálta az építményeket. A struktúrák legfeljebb 600 méter hosszúak, fél méter magasak, és nincs bejáratuk.
Az egyiknél még faszenet is találtak, ennek elemzése arra utal, hogy a lelőhely mintegy 7 ezer éves, tehát a gízai piramisoknál is jóval ősibb.
Mintegy 14 600 éve izgalmas periódus kezdődött a Szahara és az Arab-félsziget történetében. Ez volt az úgynevezett afrikai nedves periódus, melynek során a régióban jóval több csapadék esett, ami igen kedvező volt a helyiek számára. A szakértők úgy gondolják, hogy az Arab-félszigeten ez az időszak 8 ezer éve érhetett véget. A csapadékmennyiség csökkenése miatt valószínűleg komoly verseny indult a forrásokért.
Groucutték úgy gondolják, hogy a mustatileket nem gyakorlati, hanem rituális célokkal alkották meg. Az építmények környékén számos állatcsontot is felfedeztek, elképzelhető, hogy a struktúráknál áldozatokat is bemutattak.
