A babiloni fogság előtti Jeruzsálem falának egyik részletére bukkantak a Dávid városának nevezett területen - írja a Háárecre hivatkozva az MTI. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szerint a babiloni hódítás és rombolás előtti Jeruzsálem külső városfalának újonnan feltárt szakaszát az időszámítás előtti 8. században építhették.
A városfal keleti, meredek hegyoldali szakaszánál 50 évvel ezelőtt már megtaláltak két falrészletet egymástól mintegy 70 méterre, de mindeddig nem sikerült rábukkanni a közöttük található fal nyomára. A még ma is stabilan álló falmaradványt Filip Vukoszavovics, az Ókori Jeruzsálem Kutatóközpontjának munkatársa, illetve az IAA két szakembere, Joe Uziel és Ortal Chalaf vezetésével tárták fel.
A kutaktók szerint az 5 méter széles építmény sokáig kiválóan szolgálta a védelmet, de II. Nabú-kudurri-uszur babilóniai csapatainak időszámítás előtt 587-ben vagy 586-ban sikerült áthatolniuk rajta, és elfoglalták a várost.
Noha a babilóniaiak mindent el akartak pusztítani, a külső falnak ezen részeit nem rombolták le, mert az túl nagy erőfeszítést igényelt volna a meredek emelkedőn.
A felfedezés alátámasztja azt az elméletet, mely szerint a Dávid városa keleti oldalán korábban felfedezett szakaszok is az ősi fal részei voltak, és már az első Szentély idején, a babiloni hódításig tartó korszakban is álltak. Az első, a mai óvároshoz legközelebb található 30 méteres részt Kathleen Canyon brit régész tárta fel 1968-ban, a második, jóval délebbre lévő, 90 méter hosszú részletet pedig tíz évvel később Jigál Siló izraeli régész. A két szakasz nagyon hasonlított egymásra, nagyjából azonos domborzati magasságban emelték őket hasonló módon: kötőanyag, illetve vakolat vagy földkitöltés nélkül, csak kövekből, 5 méter szélességben és 3-4,5 méter magasan.
A Dávid városában végzett korábbi ásatásokon a régészek bizonyítékokat találtak a babilóniai támadásra, ugyanis egy ebből a korból származó vastag rétegben hamut és törött cserepeket leltek. Valószínűleg Ezékiás júdai király (időszámítás előtt 739-687) építette a falat, amikor Szín-ahhé-eríba asszír király hatalmas sereggel elfoglalta a falakkal védett júdai városokat, és 701-ben körülvette Jeruzsálemet is. A Királyok második könyve leírja, hogy Ezékiás megtagadta az adófizetést az asszíroknak, és feltételezhette, hogy ezért bosszút állnak rajta, ami az építkezésre késztethette.
