Egy új vizsgálat alapján egzotikus, vaníliás, fűszeres borokat is ittak az időszámítás előtti 6. századi Jeruzsálemben - írja a The Times of Israelre hivatkozva az MTI. A távoli vidékekről származó fűszerek maradványait a Dávid városának elnevezett ásatási övezetben találták meg, a lerakódásokat a babiloni fogság előtti időkből származó amforatöredékeken mutatták ki.
A kémiai és régészeti vizsgálatot Ajala Amir, a Tel-Avivi Egyetem Régészeti és Ókori Közel-Kelet Kultúrák Tanszékének doktorandusza vezette. A legmodernebb technológiákat alkalmazó analízis rávilágított, hogy a babiloni fogság előtt Jeruzsálem előkelői szerették az egzotikus ízeket, és kiváló kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek távoli vidékekkel is.
A vaníliát Délkelet-Ázsiából importálták, a Júdai Királyságban működő borászok pedig ezzel is ízesítették a borokat. A friss eredmények megerősítik, hogy a babiloni pusztítással véget érő első szentély kései időszakában Jeruzsálem nemcsak adminisztratív vagy vallási, hanem gazdasági szempontból is jelentős központ volt.
A kutatások alapját a Dávid városában felfedezett több tucat, nagy, 30 literes kerámiaedény jelentette. Ezek akkor törtek össze, amikor időszámítás előtt 586-ban a babiloni hódítók lerombolták Jeruzsálemet.
A cserépszilánkok maradványait molekuláris elemzésnek vetették alá, és bort, olívaolajat, illetve három, a vaníliában megtalálható molekulát is észleltek rajtuk.
A vanília ebben a korszakban luxusnak számított, és csak az akkori elit köreiben fogyasztották.
Korábban találtak már vaníliát középső bronzkori, időszámítás előtt 1700-1600 körüli leleteken Meggidóban. Ez alapján már akkoriban is léteztek kiterjedt, Közép-Ázsiát is elérő kereskedelmi útvonalak.
