Simicska Lajos 2013-ban milliárdos fejlesztések ígéretével szerezte meg a kikötő üzemeltetését az államtól, a tervezett szálloda- és vitorláscentrumból azonban semmi sem valósult meg. Simicska után a kikötő üzemeltetése hiába ment keresztül jelentős vagyonokat felhalmozó vállalkozók kezén, továbbra sem történt érdemi fejlesztés a területen.
Úgy tűnik azonban, hogy az elmúlt fél év elhozta az áttörést: a kikötőüzemeltető két pályázaton összesen 5,4 milliárd forint állami támogatást kapott a létesítmény felújítására és egy prémiumkategóriás szálloda felépítésére.
A kikötő körüli változások ezzel nehezen követhető tempóba kapcsoltak. Az állami milliárdok villámgyors megpályázása után pár nappal Tiborcz István és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került a kikötő üzemeltetése, amely pár hónap után újabb milliárdosokhoz vándorolt, de még ekkor sem értek véget a tulajdonoscserék. A visszás állami pályázaton elnyert milliárdok és a céges kavarások számos kérdést felvetnek, de a szereplők többsége nem adott rájuk magyarázatot.
Simicskától a Seychelles-szigetekig
A Balaton északi partjának egyik legfelkapottabb részén fekvő kikötő a 2010-es évek elején állami tulajdonban volt. Ahogy a Magyar Narancs korábban írta, az akkori - és jelenlegi - fideszes polgármester, Bóka István kezdeményezésére ingyen került Balatonfüred tulajdonába 2012-ben. Pár hónappal később pályázatot írtak ki a terület hasznosítására, így vált a kikötő üzemeltetőjévé egy frissen alapított cég, a Solum-Invest Kft.
A Solum-Investnek két tulajdonosa volt: a Simicska érdekeltségébe tartozó Közgép, illetve Simicska egyik közeli szövetségese, Fonyó Károly. A 444 akkori cikke szerint a cég határozatlan időre, évi 15 millió forintért kapta meg a húszezer négyzetméteres Balaton-parti terület hasznosítási jogait. Simicskáék egyedüli pályázóként azzal az ígérettel nyerték el az üzemeltetést, hogy 2017 végéig felújítják a kikötőt, és új szállodát építenek hárommilliárd forintból.
A Közgép végül 2018-ban megvált a Solum-Investtől a terület érdemi fejlesztése nélkül.
Ez volt az az időszak, amikor az Orbán Viktorral összevesző Simicska számos vállalkozása Nyerges Zsolton keresztül Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. A kikötőt üzemeltető cégnek azonban máshogy alakult a sorsa. Bár a Solum-Invest is először Nyerges tulajdonába került, ám ő egy hónappal később egy Seychelle-szigeteki tulajdonban álló cégnek adta tovább a kikötőüzemeltetőt.
Újabb egy hónap múlva ismét tulajdonost váltott a cég: 2019 elején a szintén a leggazdagabb magyarok közé tartozó Jellinek Dániel lett a cég tulajdonosa (bár több jel utal arra, hogy a Seychelle-szigeteki tulajdonban álló cég is kapcsolódhat Jellinekhez). Jellinek B és C kategóriás ingatlanok adásvételéből és üzemeltetéséből lett az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó. Indotek nevű cégcsoportját több mint 25 éve építi, egyebek mellett több mint húsz pláza tartozik hozzá.
Mivel soha nem indult közbeszerzésen és kevésbé látványos üzletággal foglalkozott, Jellinek jó ideig teljesen ismeretlen volt a közvélemény előtt. Pár éve azonban állandó szereplője a gazdaglistáknak (karrierjéről több megtudható ebből a portfóliós interjúból vagy ebből az indexes portréból), a 100 leggazdagabb magyar idei kiadványában már nyolcadik volt a listán 115 milliárd forintos vagyonnal.
Felfüggesztett pályázat
Jellinek pontosan egy éven keresztül volt a tulajdonosa a füredi kikötő üzemeltetőjének. Bár ekkor sem valósult meg érdemi fejlesztés, az utolsó hetek különösen mozgalmasak voltak. Az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tavaly december 20-án nyitott meg egy jelentős pályázati lehetőséget, amellyel nagy kapacitású szállodák között terveztek szétosztani 20 milliárd forint állami támogatást.
A pályázat eredeti határideje március végén lett volna, de bő három hónap helyett két és fél hét után felfüggesztették a túl sok jelentkezőre hivatkozva. A füredi kikötő esetén Jellinekék az eredeti összeg közel negyedét, 4,4 milliárdot célozták meg szálláshelyfejlesztésre, és sikerült is leadni a pályázatot a program január 7-i felfüggesztése előtt. Megkeresésemre Jellinek azzal magyarázta a gyorsaságukat, hogy a pályázatoknál igyekeznek minél korábban beadni az igényüket, mert szerinte máskor is előfordul, hogy idő előtt lezárják vagy felfüggesztik azokat.
Ez volt az a visszás pályázat, amelyen - ahogy a 24.hu bemutatta - szinte kizárólag Magyarország leggazdagabb emberei nyertek hatalmas összegeket több esetben rejtélyes beruházásokra, miközben a turizmus összeomlása miatt tízezrek maradtak érdemi segítség nélkül. Az egyik kirívó eset a 31 éves Sáfrány Tamásé volt, aki a pályázat megnyitása előtt egy nappal alapította meg első cégét, amely végül nyolcmilliárd forint támogatást kapott, majd az eredményhirdetés előtt megjelent a cégében a negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj László érdekeltsége.
Napok alatt szórtak szét tízmilliárdokat a NER bennfentes húzóemberei között
Az állam a szállodaépítési és -felújítási költségek felét kifizeti a milliárdosok cégeinek. A pályázatra csak a jól értesültek tudtak időben jelentkezni. A turisztikai ügynökség a családok támogatásáról beszél, holott Mészáros Lőrinc hoteljei a 17 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással egy időben több száz embert rúgtak ki.
Egy másik esetben pedig egy szobára bontva 77 millió forint támogatást, összesen 11,5 milliárd forintot kapott egy tihanyi szállodaprojektre az egyaránt a leggazdagabb ötven magyar közé tartozó Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt közös cége, a beruházásról pedig semmit nem árultak el.
Sürgős vásárlás
Jellinek cége hiába adta le a pályázatot, a végeredményt mégsem várta meg: a pályázat felfüggesztése után két nappal, január 9-én eladta a kikötőt üzemeltető céget. A Solum-Invest 76 százalékát az egyik legjelentősebb ingatlanpiaci cég, az Appeninn Holding vette meg, amelynek az adásvétel idején a legjelentősebb tulajdonosai Tiborcz István és Mészáros Lőrinc voltak. A kikötőüzemeltető kisebbségi tulajdonosa pedig Balázs Attila, a Bayer Construct elnöke lett. A cég a piaci sikerei után több jelentős állami projektekben vett/vesz részt - például a Puskás Aréna építésén -, forgalma meredeken növekszik (a Válasz Online részletesen írt Balázs felemelkedéséről).
Az Appeninn angol nyelvű beszámolójából az is kiderült, hogy a kikötőt üzemeltető cég 76 százalékáért 800 millió forintot fizetett az Appeninn. Ez alapján Jellinek nagyjából egymilliárd forintot kaphatott a teljes Solum-Investért, amelyet a kérdésemre meg is erősített az üzletember. Jellinek szerint a pályázatot még decemberben adták le, és január elején kereste meg vételi ajánlatával az Appeninn.
Azt mondta, az egymilliárdos eladási ár jóval magasabb volt, mint amennyiért vette a céget, ezért lényegében azonnal megállapodtak. Hozzátette, azért is ment bele az üzletbe, mert a pályázat megvalósítása még jelentős önerőt igényelt volna (30 százalékot), és az akkori megítélése szerint
a várt megtérülés a befektetés megtérülési idejével és kockázataival súlyozva - még a pályázat megnyerése esetén is - alacsonyabb volt, mint az ár, amennyit kapott az üzletrészekért.
Szintén a Válasz Online egyik korábbi cikkéből derült ki, hogy az adásvételt kifejezetten sürgették a vevők. Cégbírósági dokumentumok szerint az Appeninn külön kérte a tulajdonjoga soron kívüli bejegyzését, "figyelemmel arra, hogy a társaság olyan állami támogatási programon kíván pályázatot benyújtani, amelynek határideje 2020. január 31-én lejár".
Az MTÜ-nek ugyanis ekkoriban egy másik, kikötőkre vonatkozó pályázatára is lehetett jelentkezni. Ezt a pályázatot azonban nem függesztették fel idő előtt, hanem épp ellenkezőleg, meghosszabbították a jelentkezési lehetőséget január végéig (legalábbis a Válasz Online-cikk szerint, mert az erre vonatkozó bejegyzés azóta eltűnt az MTÜ honlapjáról).
Felpörgő tulajdonoscserék
A két beadott pályázatnak még nem jelent meg a hivatalos eredménye, amikor az Appeninn március végén bejelentette, hogy hosszú évek után megkezdődött a kikötő fejlesztése. Mint közleményükben írták, a fejlesztés a kikötő teljes körű felújítását és egy négycsillagos szállodakomplexum felépítését foglalja magába.
Négy nappal később derült ki, hogy a kikötőfejlesztésre megkapják az egymilliárd forintos támogatást, de a jóval jelentősebb, 4,4 milliárdos támogatás odaítéléséről továbbra sem volt hír (az Appeninn másik jelentős turisztikai vállalkozása - amelyben a volt MNV-vezér Szivek Norberthez közeli cég is tulajdonos - szintén kapott egymilliárdot a Club Aliga kikötőjének fejlesztésére).
Áprilisban aztán jelentős változások álltak be az Appeninn tulajdonosi szerkezetében. Előbb Mészáros Lőrinc érdekeltsége jelentette be, hogy eladta 18 százalékos érdekeltségét éppen annak a Balázs Attila-érdekeltségének, akinek közvetlenül is volt részesedése a füredi kikötőt üzemeltető Solum-Investben. Aztán pár nappal később Tiborcz István is bejelentette, hogy kiszállna az Appeninnből, mivel az MTÜ-s kikötős pályázat révén állami támogatást nyert a vállalat, ő pedig
még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy a személye miatt előnyben részesülnének az érdekeltségei.
Ezt bizony nem könnyű követni, de ez az idővonal talán követhetőbbé teszi az eseményeket:
Május közepén derült ki, hogy a Tiborczhoz köthető részvénycsomag döntő részét a Jellinek többségi tulajdonába tartozó Indotek-csoport vette meg, amely így 24 százalékos részesedést szerzett az Appeninnben. Így tehát az Appeninnen keresztül ismét részben Jellinek érdekeltségébe került a Solum-Invest. Bő egy héttel később, május végén pedig kiderült, hogy sikeres volt a szilveszter környékén beadott pályázat, és a Solum-Invest megkapja a 4,4 milliárd forintot a füredi szállodára. Jellinek szerint az Appeninn-nel kapcsolatos befektetési döntésében értelemszerűen nem játszott főszerepet a teljes portfólióhoz képest valóban nem túl jelentős vagyonelem.
Részletes bemutatást ígérnek
A Solum-Invest azért is kaphatta meg az eredetileg szétosztani tervezett összeg negyedét, mert időközben az MTÜ a 20 milliárdos keretösszeget 85 milliárdra emelte fel. Az MTÜ nem adott érdemi magyarázatot arra, hogy miért emelték több mint négyszeresére a keretösszeget, mint ahogy a pályázattal kapcsolatos kérdéseim közül egyre sem reagáltak korábban.
A tulajdonoscserék azonban ezzel sem értek véget a füredi kikötő üzemeltetőjénél. Még a pályázat kihirdetése előtt, május elején Sokorai István váltotta a Solum-Invest kisebbségi tulajdonosaként Balázs Attilát. Sokorai a Balázs által vezetett Bayer Construct egyik leánycégének a vezetője.
Június végén pedig kiderült, hogy az Appeninntől 24 százalékos tulajdonrészt szerzett a Solum-Investben a Szepesi Richárd tulajdonába tartozó DH Invest Zrt. Szepesi jelentős szállodaipari vállalkozó, akiről korábban a 24.hu írt portrét. Többször üzletelt Mészáros Lőrinccel, érdekeltségei több alkalommal kaptak az MTÜ-től milliárdos támogatásokat.
A füredi kikötőt üzemeltető Solum-Invest sűrű tulajdonoscseréiről, az állami támogatásokról és a fejlesztési tervekről megkérdeztem Balázs Attilát és Sokorai Istvánt, de egyikük sem válaszolt. Jellineken kívül a megkeresettek közül egyedül az Appeninn reagált, bár a konkrét kérdéseimre nem adott válaszokat. Számottevő elemként azt írták, hogy a balatonfüredi fejlesztésekkel kapcsolatos tervekről "egy átfogó és részletes bemutatást" terveznek, "amikor a projektek olyan állapotba kerülnek, hogy azokról a széles nyilvánosságot és különösen a befektetőket és a helyi lakosokat tájékoztatni tudják".
A jövőben további terjeszkedés várható a turizmusban az Appeninntől. A vállalat 2020-as stratégiájában jelent meg új célszegmensként a turizmus. Az Appeninn honlapján két turisztikai ingatlan van feltüntetve: a füredi kikötő mellett a már szintén említett Club Aliga. Júniusban pedig újabb elemmel bővült a portfólió: a Szántód Balaland Family Kft.-vel. A cég Balatonszántódon fejleszt ötcsillagos szállodát, amelyre korábban az MTÜ-től 2,9 milliárd forintot kapott.
A Balaland korábban az imént szintén említett Szepesi Richárd felesége tulajdonában volt, és éppen akkor szerzett benne tulajdonrészt az Appeninn, amikor az Appeninnben megjelent Szepesi. A legfrissebb hír az épülő hotellel kapcsolatban, hogy az Appeninn pénteki közleménye szerint részben orosz hátterű hitelből fogják befejezni.
A cég 9,8 milliárd forintos hitelt kap az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banktól (IBB), amelyről több cikket is írt a Direkt36. A legutóbbi, tavaly decemberi cikkben az szerepelt, hogy az IBB magyarországi megjelenése miatt komoly nézeteltérés volt a magyar és az amerikai kormány között, és az amerikai diplomácia fő célja, hogy teljesen kiszorítsa a bankot Magyarországról.
Azok a kockázatok, hogy Oroszország a bankot káros célokra használja, sokkal súlyosabbak, mint bármiféle kicsiny gazdasági előny
- írta az amerikai nagykövetség tavaly a Direkt36-nak.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
