A Németországban állomásozó amerikai katonai kontingens egy részének kivonása hozzájárulna a katonai és a politikai feszültség csökkenéségez Európában, ám ezen erők Lengyelországba való átcsoportosítása beárnyékolná Moszkva és a NATO viszonyát - figyelmeztetett Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján.
Trump megint lépett egy váratlant, aminek csak Putyin örülhet
Állítólag Merkelre sértődött meg az amerikai elnök, ezért vonják ki a tengerentúli csapatokat Németországból. Mintha nem is egy fontos terv részeként lettek volna ott a katonák.
Zaharova arra reagált, hogy sajtóértesülés szerint Donald Trump elnök 9500 fővel szándékozik csökkenteni a Németországban állomásozó amerikai erők mintegy 34 500 fős létszámát.
A magunk részéről üdvözölnénk Washington minden olyan lépését, amely katonai jelenlétének valós csökkenéséhez vezetne Európában. Az ilyen lépések feltétlenül hozzájárulnának a konfrontáció lehetőségének és a katonai-politikai feszültség csökkenéséhez az euroatlanti régióban
- hangoztatta a szóvivő.
Emlékeztetett rá, hogy Moszkva álláspontja szerint az 1990-ben megtörtént német újraegyesítést követően a jelentősebb amerikai erők németországi állomásoztatása nem más, mint a a hidegháború maradványa, és hogy az európai országok a jelenlegi körülmények között "a rájuk erőltetett amerikai gyámkodás nélkül" is képesek szavatolni saját biztonságukat. Felhívta a figyelmet arra, hogy Washington rendszeresen katonai kiadásaik növelését követeli európai szövetségeseitől.
Szíriára utalva megjegyezte, hogy a külföldi országokból való csapatkivonásra vonatkozó amerikai szándéknyilatkozatok nem mindig követik gyakorlati lépések. Hozzátette, hogy a németországi kezdeményezést Moszkva óvatosan kezeli, mert a ma még német területen állomásozó amerikai katonák meghívást kaptak Lengyelországból.
Szeretném hangsúlyozni, hogy az Egyesült Államok jelenlétének átcsoportosítása nemcsak fokozni fogja az amúgy is erős feszültséget a kontinens biztonságának ügyében, de még tovább bonyolítja az Oroszország és a NATO közötti konstruktív katonai és politikai párbeszéd kiépítésének kilátásait
- mondta Zaharova.
A szóvivő azt tanácsolta az Egyesült Államoknak, hogy a csapatkivonással párhuzamosan vonja ki a Németországba telepített nem hadászati nukleáris eszközeit is, amelyek alkalmazását az atomfegyverrel nem rendelkező NATO-tagok bevonásával megtartott hadgyakorlatokon is gyakorolják, Zaharova szerint megsértve az atomsorompó-egyezményt.
Az orosz diplomata sürgette az Oroszország és az Egyesült Államok között még utolsóként érvényben lévő nukleáris fegyverzetellenőrzési megállapodásról szóló párbeszéd haladéktalan beindítását. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes kedden közölte a TASZSZ hírügynökséggel, hogy június 22-én Bécsben tárgyal majd Marshall Billingslea fegyverzetkorlátozásért felelős amerikai különmegbízottal a hadászati nukleáris támadó fegyverek csökkentéséről megkötött Start-3 szerződésről, amelynek hatálya jövőre jár le.
Zaharova bejelentette, hogy a világjárvány miatti kényszerszünetet követően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter első külföldi látogatása június 18-án Szerbiába vezet majd. Maga Lavrov arról számolt be csütörtökön, hogy a nácizmus felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából június 24-én megtartandó moszkvai díszszemlén 12 külföldi vezető lesz jelen, főleg a Független Országok Közössége (FÁK) országai közül.
Korábbi tájékoztatás szerint a Vörös téri parádén ott lesznek Szerbia, Horvátország, Palesztina, Örményország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Moldova, valamint - a nemzetközi közösség túlnyomó része szerint továbbra is Georgia részét jelentő - Abházia és Dél-Oszétia vezetői. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek nem küldtek meghívót a megemlékezésre.
Zaharova azt is elmondta csütörtökön a sajtónak, hogy Oroszországtól eddig 29 afrikai ország kért segítséget a Covid-19 elleni küzdelemhez.
