Ölre megy a Vasas Szakszervezeti Szövetség egy igazi nagyágyúval: beperli a kormány stratégiai partnerét, a Wescast Hungary Autóipari Zrt.-t, amely ráadásul a mintának tekintett kínai gazdaság egyik zászlóshajója. Azt kéri az érdekképviselet a bíróságtól, állapítsa meg, hogy jogellenesen járt el a kínai hátterű cég, mert nem fizetett a dolgozóinak arra az időre, amíg leállították az üzemet. Ez majdnem egy hónapig tartott, április 15. és május 10. között állt az oroszlányi gyár. A Wescast másik húzása sem kispályás: 800 emberéből 250-et akart elbocsátani, ám nem jelentett be csoportos létszámleépítést.


Megkerestük Matajsz Gábor ügyvezetőt, fejtse ki, miért nem fizettek állásidőt elháríthatatlan külső okra hivatkozva, és miért nem tekintik csoportos létszámleépítésnek az állomány közel harmadának elküldését, de nem kívánt nyilatkozni.

Felmondás helyett közös megegyezéssel operáltak

A Vasas alelnökétől, László Zoltántól viszont úgy tudjuk, hogy a Wescast értelmezése szerint a közös megegyezéses nagy létszámú munkaviszony-megszüntetés nem számít csoportos létszámleépítésnek, a cég ezért nem jelentette a munkaügyi hatóságnak, hogy mintegy 250 embert küldene el. Innen nézve érthető, miért közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetések születtek zömében, és nem felmondások. László azt állítja, rábeszélték a dolgozókat a közös megegyezésre, a cég így akarta elkerülni a csoportos létszámleépítéssel járó feltételek teljesítését.

Miért fontos, hogy csoportos-e a létszámcsökkentés?

A csoportos létszámcsökkentés intézménye kettős célt szolgál, egyrészt felkészíti a munkaügyi hatóságot a nagyobb létszámú munka nélkül maradt ember érkezésére, segítésére, másrészt védi a munkavállalók érdekeit. Ha a munkáltató csoportos létszámleépítést tervez, minden körülményre kiterjedően tárgyalni köteles előzetesen az üzemi tanáccsal a dolgozók érdekében. A tárgyalások során az üzemi tanács igyekszik a dolgozóknak kedvezőbb megállapodást elérni, például hogy kevesebb embert küldjenek el, vagy több legyen a végkielégítés. A tárgyalás végén a megállapodást írásban kell rögzíteni, és be kell tartani. Fontos szabály, hogy a dolgozókkal 30 nappal korábban közölni kell, ha csoportos létszámleépítés lesz, időt adva nekik, hogy legyen esélyük új munkát találni.

Videók a témában:

A szakszervezet tájékoztatása szerint a cég nem jelezte az üzemi tanácsnak, hogy nagyobb leépítésre készül, nem küldött jelzést a munkaügyi hatóságnak, és a dolgozók felé sem teljesítette a csoportos leépítés szabályait. A vasasok úgy vélik, nem helytálló a cég jogértelmezése.

A Munka Törvénykönyve ugyanis kimondja, csoportos létszámleépítésnek számít, ha a munkáltató a működésével összefüggő okból mond fel, és az is, ha ilyen okból a munkáltató kezdeményezte a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetést. Az RSM cikkében hangsúlyozza, hogy ha a koronavírus-járvány miatt kerül sor felmondásra, az bizonyosan a munkáltató működésével összefüggő ok, tehát a meghatározott létszám felett csoportos a leépítés.

Hány főtől csoportos a létszámcsökkentés?

A Munka Törvénykönyve szerint akkor csoportos a leépítés, ha:

  • 21-99 fős létszám mellett legalább 10 dolgozót,
  • 100-299 munkavállaló esetén a dolgozók legalább 10 százalékát,
  • 300 főtől legalább 30 munkavállalót érint a leépítés.

Egy Wescast méretű cégnél a 30 fő feletti leépítés számít csoportosnak - ebbe a létszámba bele kell számítani azokat is, akiket felmondással küldtek el, és azokat is, akiket a munkáltató rábeszélt a közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésre. László Zoltán úgy tájékoztatott, hogy a cégnél már 180 ember foglalkoztatása szűnt meg, közülük 79 saját dolgozó volt, a többiek kölcsönzöttek. Innen nézve is csoportos létszámleépítésről van szó.

Megkerestük az Információs és Technológiai Minisztériumot, illetve a foglalkoztatás-felügyeleti főosztályt, hogyan értékelik az oroszlányi cég eljárását, vizsgálják-e az intézkedések jogszerűségét, terveznek-e beavatkozást, de választ nem kaptunk a kérdéseinkre. A Vasas Szakszervezet alelnöke viszont úgy tudja, az illetékes kormányhivatal vizsgálódni fog az ügyben. Ha a hatóság kimondja, hogy megszegték a csoportos létszámleépítés szabályát, jogellenessé nyilváníthatják a felmondásokat. Akkor pedig a cégnek meg kell térítenie a dolgozóknak az elmaradt jövedelmüket (távolléti díjukat).

A szakszervezet nem hagyja annyiban, hogy az állásidőre nem fizettek alapbért

A Wescastban április 15. és május 10. között állt a termelés a koronavírus-válság miatt, csakhogy míg más cégeknél kifizették a dolgozóknak az állásidőre járó alapbért, náluk ezt is megtagadták, előre nem látható elháríthatatlan akadályra hivatkozva. Sőt, a szakszervezet szerint azokkal a dolgozókkal, akiknek megszűnt a munkaviszonya, aláíratták, hogy erre az időszakra utólag sem támasztanak semmilyen követelést.

Koronavírus - Még több hír a témában

Általánosságban kérdéses, hogy a koronavírus-válsággal, illetve a megrendelés-visszaeséssel kapcsolatban megállja-e helyét elháríthatatlan külső okra hivatkozni - mondta kérdésünkre Pozderka Gábor ügyvéd. Hozzátette, mivel eddig nem volt hasonlóra példa, a vis maior munkajogi megítélése nem kiforrott. Ha a gazdasági helyzet hirtelen megváltozik, az nem minősül külső oknak - ez az érvelés már a 2008-as válságnál sem állt meg a munkaügyi bíróságon. Ugyanígy önmagában az a tény, hogy kevesebb a megrendelés, munkajogi szempontból nem elháríthatatlan külső ok, még akkor sem, ha a járványhelyzet miatt előre nem láthatóan, hirtelen állt be ez a helyzet. Az elháríthatatlanságot pedig mindig az eset összes körülménye alapján lehet csak megítélni - foglalta össze.

A szakszervezet álláspontja, hogy a járvány miatti termeléskiesés a vállalkozás üzleti kockázata, amelynek terhét nem lehet az alkalmazottakra hárítani, vagyis az állásidőre ki kellett volna fizetni az alapbért. A vasasok ezért fordultak a bírósághoz, kérve, állapítsák meg, hogy jogellenes volt a fizetés nélküli állásidő. Abban bíznak, hogy ha ezt sikerül elérni, a dolgozókat mégiscsak ki kell majd fizetni, utólag.

Jó széllel vitorlázott eddig a kínai multi

A Wescast a világ vezető autóipari beszállítója a kipufogóöntvények területén, a magyar leányvállalat csúcsévében, 2015-ben több mint 35 milliárd forint árbevételt ért el, és adózás után 1,7 milliárd forint nyereséget könyvelt el. Az utolsó leadott mérleg, a 2018-as teljesítmény ennél már rosszabbul festett, 27 milliárd forint forgalmat és 2,5 milliárd forint veszteséget mutatott ki a cég. A Wescast 2017 óta a kormány stratégiai partnere.

2007-ig visszanézve a cég mérlegeit, mindegyikben szerepel támogatás, van, amelyikben több is. A 2012-esben például azt írják, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban megítélt négy beruházási és létszámfejlesztési támogatásból egy befejeződött, a másik három még megvalósítás alatt áll. A GOP-okból 2007 és 2009 között 257 millió forintot költöttek fejlesztésekre, 2010 és 2015 között pedig 2,66 millió eurónyit. Kaptak kétszer vissza nem térítendő támogatást bérre (2012-ben és 2013-ban, összesen 514 ezer eurót), és háromszor kormányzati támogatást (2016-2017-2018-ban, összesen 1,28 millió eurónyit). A pályázatokkal összefüggésben egyébként még a 2018-as beszámolójukban is létszámtartási kötelezettséget említettek. A mérlegekben követhető támogatásokból összességében jóval több mint egymilliárd forint jutott az elmúlt években az oroszlányi vállalkozásnak.

Túltolták a leépítést?

Közben úgy tűnik, a problémákkal küzdő Wescasthoz befutott egy nagyobb megrendelés, ami jó hír. Viszont mintha ennek teljesítéséhez már nem lenne elég a leépítés után megmaradt létszám. Ezt mutatja, hogy az Adapt munkaerő-kölcsönző cégen keresztül pár napja keresnek operátorokat, illetve hogy akik önként mennének el a cégtől, azokat a szakszervezet szerint nem engedik el, csak ha lemondanak a végkielégítésükről. Pedig amikor elkezdték a leépítéseket, még azt mondták, ha valaki nem a vállalatnál képzeli el a jövőjét, annak kifizetik a törvényes juttatásokat, ha elmegy.

Kiemelt kép: Wescast Hungary Autóipari Zrt. /Facebook


❤ ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!