Mennyire bíznak a külföldi partnerek a magyar titkosszolgálatában, valóban elszigetelődhetünk a kormány oroszbarát politikája miatt? Úgy tűnik, ehhez ennél jóval több kell.
Az, hogy milyen egy adott ország titkosszolgálatának a megítélése, mennyire bíznak meg benne a külföldi partnerek, nem feltétlenül az adott ország politikai vezetésétől, sokkal inkább a szolgálat vezetőjének személyétől, szakmai múltjától és a közös munkák alapján leszűrt tapasztalatoktól függ – áll a Telex cikkében, mely a titkosszolgálatok együttműködését tárja fel. A témát többek között az teszi aktuálissá, hogy a kiszivárgott hírek szerint az orosz titkosszolgálatok éveken át ki-be jártak a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerében. Ám a lap amellett érvvel, hogy hiába népszerű toposz, hogy az Európai Unióban és a NATO-n belül egyre bizalmatlanabbak a magyar hatóságokkal a külföldi társszervek, ez nem feltétlen igaz.
A NATO-n belül például a Polgári Hírszerzési Bizottságban (CIC) minden NATO-tagországot a saját biztonsági és hírszerző szolgálatai képviselnek, ez alól Magyarország sem kivétel.
– írják. Az egy szövetségi rendszerbe tartozó országok titkosszolgálatai között meglévő együttműködésnek ráadásul léteznek olyan hivatalos platformjai is, amelyek az alapvető információáramláson kívül a szorosabb kooperációt is biztosítják. Ilyen együttműködési platform Európán belül a Berni Klub, mely ma már az EU 27 államának, valamint Norvégiának és Svájcnak a titkosszolgálatait is tömöríti. Ez a klub amolyan fantomszervezet, nem hoz formális döntéseket, de a klubtagok tapasztalatokat osztanak meg egymással, információkat cserélgetnek.
