Fotó:Picpedia

Amióta kitört a koronavírus világjárvány, egy percig sem pihentek az összeesküvés-elméletek kiagyalói és terjesztői. Most, hogy elérhető közelségbe látszik kerülni a pandémiát megfékező oltás, új lendületet kaptak a konteó-gyártók és valósággal megszállták a közösségi oldalakat.

A BBC néhány széles körben terjedő hamis állításra hívta fel a figyelmet.

Bill Gates már korábban is gyakran szerepelt a járvánnyal kapcsolatos álhírekben, azon az alapon, hogy a Microsoft alapítója filantróp tevékenységének egyik fontos területe a közegészségügy.

Köztudott róla az is, hogy jelentős pénzeket áldozott az oltáskutatásokra is. Már tavasszal is terjedt, hogy igazából a pandémia csupán egy ürügy arra, hogy majd oltások címén parányi nyomkövető chip-eket ültessenek be az emberekbe, és a terv mögött maga a multimilliárdos áll. Bizonyítékot természetesen nem találták rá, és a Bill and Melinda Gates Foundation májusban nyilatkozott adott ki ennek cáfolatára. Ennek ellenére egy akkoriban készült amerikai felmérésből az derült ki, hogy a tengerentúliak 28%-a hisz ebben az „ördögi tervben”, ezen belül 44% volt a republikánus szavazók aránya. A közvéleményben elültetett kételyeket azóta sem sikerült teljesen eloszlatni, ezért is vették el most ismét ezt az összeesküvés-elméletet.

hirdetés

Egy szintén nem teljesen újkeletű álhír szerint, amelyet most a Trump-párti Newsmax hírportál Fehér Ház-i tudósítója, Emerald Robinson kezdett el terjeszteni a Twitteren, a Pfizer/BioNTech együttműködésből született oltás módosítja az emberek DNS-ét.

Az oltás ilyen jellegű kockázatától való félelem szintén szerepelt már korábban a közösségi médiában, vélhetően Robinson 264 ezer követője most új életet lehel a teóriába.

A BBC több független kutatót is megkérdezett erről, de egybehangzóan megerősítették, hogy ilyesmi nem történhet meg. Jeffrey Almond, az oxfordi egyetem professzora szerint azok, akik ebben hisznek, nincsenek tisztában a gének működésével. Az oltás csupán a vírus genetikai anyagának, az RNS-nek törekedét tartalmazza, ennek pedig semmi hatása nincsen az emberi sejt DNS-ére.

Júniusban, nem sokkal azután, hogy az oxfordi egyetem beszámolt oltáskutatási eredményeiről, több százezres nézettséget ért el a YouTube-on egy Carrie Madej nevű csontkovács videója, amelyben azt állította, hogy az oltások célja az embereket génmódosított organizmusokká alakítsa.

A mostani fake news alapja az lehet, hogy a Pfizer/BioNTech oltást a hírvevő RNS alapú módszerrel fejlesztették ki. Ennek lényege, hogy utasítást adjon a szervezetnek olyan protein termelésére, amely a koronavírus felszínén van jelen. Az immunrendszer így tanulja meg felismerni és kezd el antitesteket termelni ellene. Robinson azt állítja tweetjében, hogy ezt a technológiát korábban soha nem tesztelték és nem hagyták jóvá. Tény, hogy még nem került engedélyezett forgalomba hírvivő RNS-alapú oltás, de évek óta folytak ilyen kutatások, emberi tesztelésekkel.

Egy oltás tesztelése három fázisban történik: az első kettőben kis létszámú önkéntes csoportokon vizsgálják meg a vakcina biztonságát, és állapítják meg a megfelelő dózist. A harmadik fázisban több ezer emberen próbálják ki hatékonyságát, és figyelik a mellékhatásokat. A biztonsági ellenőrzést az oltás engedélyezése után is folytatják.

Almond professzor szerint a Pfizer/BioNTech oltás az első olyan hatékonyságot mutató oltás, amelynek engedélyezése megfontolásra érdemes. Ugyanakkor hangsúlyozta: azért, mert egy új technológiáról van szó, még nem kell tőle félni.

Claire Wardle, a dezinformáció ellen fellépő First Draft non-profit szervezet igazgatója, aki nemrégiben írt tanulmányt a közösségi oldalon terjedő vakcina-mítoszokról, úgy véli, hogy túlságosan kevés a hiteles információ az új orvosi technológiákról, holott igen nagy lenne rájuk az igény. Éppen ezért hatásosak az álhírek, amelyek azonnal betöltik az űrt, és ezzel képesek megrendíteni a bizalmat az oltások iránt.

Ugyancsak Emerald Robinson a terjesztője egy másik népszerű témának, hogy a vakcina-tesztek önkénteseinek 75%-nál komoly mellékhatások jelentkeztek. A Pfizer és a BioNtech viszont arról számoltak be, hogy a kísérletek során nem merültek fel komoly biztonsági problémák.

Sok oltásnak vannak mellékhatásai, de közel sem olyan súlyosak, mint amelyeket az oltás-ellenes aktivisták hirdetnek. Dr. Penny Ward, a londoni King’s College gyógyszerész professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az oltás is okozhat rövid ideig tartó mellékhatásokat: fájdalmat az injekció helyén, lázat, izomfájdalmakat, fejfájást, fáradtságot. Ezt tapasztalják azok is, akik évente megkapják az influenza-oltást, de ezek egyrészt többnyire enyhe tünetekkel járnak, néhány nap alatt elmúlnak, és addig csökkenthetők hagyományos fájdalomcsillapítókkal.

Az nem derült ki Robinson posztjából, hogy honnan vette ezt a 75%-os adatot. Elképzelhető, hogy egy kisebb csoport által a tesztek korábbi szakaszában tapasztalt mellékhatásokat vette alapul. A legutóbbi tesztszakaszban tapasztalt mellékhatásokról még nem is tettek közzé teljes körű jelentést, de a Pfizer megerősítette: nincsenek komoly mellékhatások.

A BBC megkereste Emerald Robinsont az ügyben, de ő kiállt állításai mellett.

Közben Franciaországban nagy sikert arat, és még nagyobb vitákat vált ki Pierre Barnerias és Christophe Cossé november 11-én bemutatott, közösségi finanszírozásból készült kétórás filmje, a Rablás – visszatérés a káoszba (Hold-Up – retour sur le chaos), amely számos további összeesküvés-elméletet jár körül, de nemhogy tisztázza a félreértéseket és az álhíreket, hanem még jobban összezavarja a nézőt a megszólaltatottak révén.

A film főtézise a „nagy átrendezés” (The Great Reset). Eszerint a járványt a világ politikai, gazdasági, értelmiségi és technológiai elitje szervezte meg, hogy megvalósítsa a „nagy átrendezést” a társadalomban. A járványnak célja egyúttal elpusztítani az emberiség „felesleges” részét, ugyanakkor megkönnyíteni az 5G elterjedését a kriptovaluták virtualizálásán keresztül.

A Hold-Up szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tiltja a fertőzöttek holttestének boncolását. Ezzel szemben az igazság, hogy WHO március 24-én tett közzé egy dokumentumot, amelyben felsorolja, hogy milyen óvintézkedések mellett lehet boncolni az elhunyt koronavírus-betegeket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés