Veszélyben érzi a keleti nyitás álmát a kormányfő. Szerinte a franciák nem voltak nyitottak az elméletére.
Mielőtt tavaly márciusban megtartották az Európai Tanács aktuális csúcstalálkozóját, Orbán Viktor egy zárt körű országgyűlési tanácskozáson tárta a résztvevők elé geopolitikai vízióját Ukrajna uniós csatlakozásáról – írja a Direkt36 a megbeszélés részleteit közelről ismerő forrásokra hivatkozva. A miniszterelnök a parlamenti képviselők által „EU-s nagytanácsnak” nevezett fórumon azzal érvelt az ukrán csatlakozásának elgáncsolása mellett, hogy veszélyben érzi kormánya geopolitikai mozgásterét:
A csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez egyhangú döntés szükséges, így a magyar kormány bizonyos ügyekben érvényesíteni tudja majd az akaratát. Orbán azt mondta, ragaszkodni fognak ahhoz, hogy Ukrajna állítsa vissza azokat a jogokat, amelyekkel még 2015 előtt rendelkezett a magyar kisebbség, más új javaslatot nem fognak elfogadni. A beszédből kiderült az is, hogy a kormányfő nem hisz a teljes sikerben, szerinte némi eredmény elérése után
Orbán közölte, hogy az ukrán csatlakozással létrejön az EU-n belül egy olyan „erőközpont”, amelyet az Egyesült Államok fog uralni. Ehhez fog tartozni Orbán szerint a három balti állam, Lengyelország, Ukrajna, illetve valamennyire lazábban Románia is. Ezek olyan országok, amelyek Oroszországtól tartva szorosabb kapcsolatot ápolnak az USA-val. Orbán szerint ez a blokk gazdaságilag is fajsúlyos szereplő lesz, az ide áramló amerikai befektetéseknek és az Ukrajna újjáépítésére szánt források miatt. A miniszterelnök szerint – mint idézik – mindez oda fog vezetni, hogy „ez az új erőközpont” „erősebb lesz, mint Németország gazdaságilag”, illetve népesebb lesz, mint Franciaország. Orbán szerint ettől az EU-n belüli erőviszonyok felborulnak, a jelenleg dominánsnak számító német–francia tengely befolyása csökkenni fog.
– mondta Orbán, aki állítólag azt ajánlotta fel, hogy az általa vizionált blokk helyett őt és a V4-eket vonják be szorosabban az EU döntéshozatalába. Orbán beszédéből az is kiderült, hogy ez az átrendeződés azért zavarja őt, mert ez keresztbe vágja a stratégiai elképzeléseit. A miniszterelnök beszélt arról, hogy szerinte a világgazdaság súlypontja – főleg demográfiai okok miatt – egyre inkább Ázsiába, többek között Kínába tevődik át. Orbán azt mondta, nem tartja helyesnek, hogy „az amerikaiak erre úgy reagálnak, hogy kettéhasítják a világgazdaságot”.
Az ukrán csatlakozás kérdését azután kezdte el a magyar kormány komolyabban bírálni, hogy erre az Európai Bizottság tavaly november elején javaslatot tett. A magyar miniszterelnök többek között olyan érveket hozott fel, hogy Ukrajna korrupt, és hogy a csatlakozása óriási anyagi terhet róna a többi tagállamra – a zárt ajtók mögött ismertetett vízióját az amerikai befolyásról nem tárta a nyilvánosság elé.
