A titkosszolgálati jelentések az amerikai szövetségi rendszer törékenységére is utalnak
Fotó: Flickr
A Fidesz három ellenségének egyikeként jellemezte az Egyesült Államokat a kormánypárt parlamenti frakciójának február 22-i balatonfüredi kihelyezett ülésén Orbán Viktor – ez derül ki többek között a Pentagonból kiszivárgott, szigorúan bizalmasnak minősített dokumentumokból.
A kijelentés kapcsán, amely CIA-jelentésekből került a dokumentumba, a Guardian egy névtelen magyar forrást idézett, aki szerint a miniszterelnök a Biden-kormányzatot nevezte meg, nem magát az Egyesült Államokat, hangsúlyozva „a kettő közötti jelentős különbséget”. Egyúttal hozzátette: a Fidesz tagjai tavaly attól féltek, hogy az amerikai kormány valami módon beavatkozik a magyarországi választásokba. A brit lap hivatkozott továbbá egy Budapesten állomásozó, meg nem nevezett diplomatára is, aki szerint „még soha nem volt ilyen feszült az Egyesült Államok és Magyarország közötti viszony.”
Az eddig nem hitelesített titkos dokumentumok legfontosabb elemei az orosz-ukrán háborúra vonatkoznak.
Egy másik, február 23-i dátummal keltezett jelentés viszont arról számol be, hogy az ellentámadáshoz folyamatban van 12 „hadra fogható” új dandár felállítása, 253 harckocsival és mintegy 1500 más páncélozott harcjárművel. Három hadosztályt Ukrajna egyedül, a többit az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint partnerei segítségével hozta létre. A dokumentum elkészülte idején azonban még csak öt egységnél kezdődött meg a kiképzés, hat hadosztály pedig még a szükséges felszerelésnek legfeljebb a felével rendelkezett.
A dokumentumok azt jósolták, hogy az SA-11 Gadfly március végére, míg az S-300 májusra fogy el, és ezzel átadják a légi fölényt Oroszországnak, ezért a Pentagon új rakétaforrásokat javasolt Kijevnek, egyben a készletekkel való takarékoskodást.
A légi háborúra vonatkozik az a jelentés is, mely szerint Volodimir Zelenszkij utasította Valerij Zaluzsnij főparancsnokot, hogy fegyveres drónokkal hajtsanak végre támadásokat orosz területen Rosztov körzetében, mivel Ukrajnának nincsenek olyan hatótávolságú rakétái, amelyek eljutnának az orosz védelmi vonalak mögé.
A Fehér Ház egyelőre hivatalosan nem erősítette meg a dokumentumok hitelességét, eddig amerikai illetékesek csupán egyre hívták fel a figyelmet, amely az orosz és ukrán áldozatokról szólt, és amelyet az orosz Telegram üzenetküldő alkalmazásra újra posztoltak. Ezt máris manipuláltnak tekintik. A washingtoni igazságügyminisztérium közben elkezdte a nyomozást a kiszivárgások ügyében. Ukrán részről szintén nem hangzott el hivatalos nyilatkozat az ügyben.
A dokumentumok nemcsak Magyarország kapcsán árulkodik arról, hogy milyen törékeny a viszony Washington és feltételezett szövetségesei között – állapítja meg a Guardian.
John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Egyiptom továbbra is a fontos biztonsági partner a közel-keleti régióban, és semmi no mutat arra, hogy Kairó fegyvereket adna el Moszkvának. Az egyiptomi külügyi szóvivő pedig kijelentette, hogy hazája fenntartja a be nem avatkozás politikáját és egyenlő távolságot tart a mindkét féllel szemben.
Ez nagyon kellemetlen lehet a tavaly megválasztott Jun Szuk Jeol elnöknek, mivel szavazóinak többsége támogatja azt a régi dél-koreai politikát, hogy nem exportálnak fegyvereket háborúban álló országoknak. Mindazonáltal szöuli illetékesek gyorsan igyekeztek a kiszivárgás jelentőségét csökkenteni, mert szerintük „kicsi az esély” arra, hogy e beszélgetéseket az amerikai hírszerzés lehallgatta volna, így elképzelhetőnek tartják, hogy hamisítványról van szó. Dél-Korea az Egyesült Államok legfőbb kelet-ázsiai szövetségese, területén 28 ezer amerikai katona állomásozik.
Egy további dokumentum arra utal, hogy Nagy-Britannia 50 különleges egységet küldött Ukrajnába februárban és márciusban, és ez több mint a fele az országban működő nyugati külföldi különleges haderőknek és több, mint az amerikai és francia egységek együttvéve. Washington 15, Párizs 14 különleges haderővel van jelen a háború sújtotta országban.
Kína is szerepel a nyilvánosságra került jelentésekben.
Angus Campbell tábornok, az ausztrál hadsereg főparancsnoka mindazonáltal úgy nyilatkozott, hogy ezek az állítólagos kiszivárogtatások mindenképpen károsak és bizalmatlanságot kelthetnek a szövetségesek között.
