Orbán Viktor miniszterelnök időről időre rámorog a népre, hogy az ne rázza a pofonfát, mert még a végén leesik róla valami. A miniszterelnök kéthetente pénteken interjút ad a Kossuth rádiónak, amennyiben interjúnak lehet nevezni, hogy negédesen felkérdezik. A mostani adásban a miniszterelnök azt mondta:
Nemcsak a magunk érdekében, bár mi is emberből vagyunk, (…) hanem az ország érdekében világossá kell tenni: ha valaki idesuhint, akkor arra válaszolunk, amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.
Ez egy érdekes állítás a kormányfőtől, de kezdjük azzal, hogy mire mondta. Az Átlátszó megírta, hogy van egy nagyjából 17 milliárd forintba kerülő magánrepülőgép, amelyen Orbán rendszeresen utazik, például egyik kedvenc csapata, a Vidi nemzetközi kupameccseire. Ez a gép, amikor nem a miniszterelnököt szállítja, gyakran repül Rijekába, ahol Mészáros Lőrinc beszédes nevű óriási luxusjachtja, a Lady Mrd. pihen. Amikor a gép megérkezik Rijekába, a jacht elhagyja a kikötőt. A lap lefényképezte a magángépen Mészáros családtagjait és a MÁV frissen kinevezett vezérigazgatóját, Homolya Róbertet is.
A repülőgépezésben az a durva, hogy teljesen új távlatot nyit meg abban, mennyi pénzt gyűjtöttek össze a NER vezetői és vezető oligarchái az elmúlt években. A 17 milliárdos magángép ugyanis nem magyar oligarchaluxus, hanem a Janukovics-szintű ukrán oligarchák színarany budijához hasonló elérhetetlen álomkép. Magyarországon ehhez egyszerűen nincs elég pénz, ha rendesen mennek a dolgok. Ukrajnában van, az sokkal nagyobb ország.
Erre remek példa, hogy nyolcmilliárd forintos vagyonnal 2018-ban be lehetett kerülni a száz leggazdagabb magyar közé. Ez a magángép ennek a kétszeresébe kerül, tehát önálló jogon szerepelhetne a száz leggazdagabb magyar között.
A kormánykommunikáció kicsit meg is csuklott a probléma kezelésében, volt szó arról, hogy a gép Garancsi Istváné, aki szívességből vitte Orbánt rajta, ami egyrészt azért erős állítás, mert a Vidi-tulajdonos becsült vagyonának harmadát tenné ki a repülőgép. Másrészt mivel a miniszterelnök jóbarátja irgalmatlan mennyiségű állami közbeszerzést nyer, ilyen szívességekbe még Magyarországon is belebukott volna bármelyik másik kormány. (Ennek szinte igazolására hozta fel a pártsajtó, hogy Gyurcsány Ferencet is vitték magángéppel, de azt elfelejtették hozzátenni, hogy Gyurcsány Ferenc meg is bukott - és egyébként is ritkán emlegetik a kormányoldalon erkölcsi referenciaszemélyként.)
A következő igazolás, amit Hollik István mondott el az ATV-ben, hogy így működik a kapitalizmus: mi köze van Orbán Viktornak ahhoz, hogy a barátja, aki húsz éve is a barátja volt, sikeres vállalkozó lett? Hát például az, hogy Mészáros Lőrinc nem sikeres vállalkozó. Abban kétségkívül a legsikeresebb, hogy a jóbarátja által vezetett magyar állam közbeszerzéseit megnyerje, de sosem láttuk még Mészárost versenyhelyzetben. Majd ha Mészáros bármelyik cége olyan sikeres lesz, hogy egy jól teljesítő külföldi magáncég rendel tőle munkákat, mert jobban és olcsóbban végzi el, mint bárki más, akkor mondhatjuk, hogy Mészáros sikeres vállalkozó. Ez így nem kapitalizmus, hanem valami egészen más.
A miniszterelnök viszont politikai támadásként, a közelgő EP-választási kampány nyitányaként igyekszik kezelni a helyzetet, ezért a fenyegetőzés. Orbán szándékosan úgy állítja be a helyzetet, mintha a magángépről szóló történetek a normális politikai ügymenet szerint zajlanának, hiszen ilyen a politika adok-kapokja. De ez nem így van.
Egyrészt Orbánnak nincs olyan ellenzéke, amelyik ilyen pofonokat tudna rá mérni. Ki lenne az, aki kikutat egy ilyen információt? Gyurcsány Ferenc? Ungár Péter? Pedig egyébként a politikának valóban része lehetne az, hogy lebuktatjuk a másik oldal lopásait és urizálását, de erre a magyar politikai ellenzék elég régóta képtelen (más értelmezések szerint nem is nagyon ambicionálja). Így
Orbán valódi ellenség hiányában ismét a saját képzelt ellenségeit vetette be, akiket személyesen mostanában már meg sem nevez. Valakik odavágtak. Hogy kik, az nem fontos, de vissza lesz adva, hiszen Magyarország kormánya erős, kemény, férfias, valamint a helyén van. Ilyen a politika, pofonokat kapunk, pofonokat adunk. Legalábbis Orbán ezt szeretné láttatni.
Orbán Viktor másodszorra fenyegette meg nyilvánosan az ellenségeit. Az első alkalom a március 15-ei beszéde volt, amit leginkább az akkor még létező, Simicska Lajos tulajdonában álló, de független újságírói munkát végző Magyar Nemzet cikkei válthattak ki. Orbán akkor elégtételt emlegetett, és a választás után Simicska valóban eladta a teljes cégbirodalmát, a kecsketenyészetén kívül, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz megszűnt, a Hír Tv pedig megtért a Fideszhez.
De az Átlátszó mögött nem áll Simicska Lajos, sőt, Soros György vagy Hillary Clinton sem.
Hiába próbálja Orbán a saját logikájával politikai csapásmérésnek beállítani a sajtó működését, hiszen ez az újságírók valódi munkája, még ha ezt a Fideszhez közeli médiabirodalmon belül másképp gondolják is. Ugyanez történt az Egyesült Államokban, ahol Donald Trump egyik miniszterének már le kellett mondania a költséges magánrepülőzések miatt.
A miniszterelnök mostani, kissé közhelyes, de mégis csak az általánosságok szintjén maradó fenyegetésének ("Nem szoktunk mi adósak maradni" ) egyetlen célja lehetett azon kívül, hogy minden még dolgozó, független újságíróban megfagyjon a vér: politikai támadásnak beállítani egy újságcikket, ami ennél sokkal komolyabb dolgot leplezett le.
Azt, hogy a NER-ben sokkal több ellopott pénz van, mint valaha képzeltük.
Kiemelt kép: Marco Bertorello / AFP
