Magyarországnak működnie kell, a diplomáciának és a külkapcsolatoknak is, érkeznek ide vendégek, és "mi is látogatunk számunkra fontos országokba" - közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, miután tárgyalt Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnökkel.
A kormányfő elmondta: ötvenmillió dolláros magyar-kirgiz fejlesztési alap felállításáról állapodott meg a két ország. Az alap a két ország együttműködését, különösen vegyes cégeket hivatott finanszírozni, és ha kimerülne, az összegét készek tovább emelni.
A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy "a két nép között meglévő közös eredet és a barátság mindennapi megélésének ma a legnagyobb akadálya" a távolság, ezért szükség van egy közvetlen légi járatra Budapest és Biskek között, amelynek jogi és pénzügyi feltételeit sikerült is megteremteni, és reméli, hamarosan megindulhat a járat.
Orbán megjegyezte: a kirgiz elnök érkezését áprilisra várták, de a koronavírus-járvány ezt lehetetlenné tette. Emlékeztetett: Magyarország a járvány első szakaszában gyakorlatilag megállította az életet, mivel egy ismeretlen ellenséggel állt szemben.
A mostani, második hullámban azonban más a védekezés, amelynek vezérfonala az, hogy az országnak működnie kell.
A miniszterelnök tájékoztatott arról is, hogy Magyarország ma 75 állami ösztöndíjat biztos kirgiz diákoknak, amit 150-re emelnek. Megállapodtak abban is, hogy Magyarország meghatározott szektorokban befektetéseket hajthat végre Kirgizisztánban.
Hozzátette: a magyar-kirgiz viszony eddig elhanyagolt területe volt Magyarország külkapcsolati rendszerének, de a mostani látogatás végre megtölti tartalommal ezt a kapcsolatrendszert. Orbán Viktor kormánya nevében kifejezte tiszteletét Kirgizisztán és a közép-ázsiai ország kulturális alkotásai iránt.
Elmondása szerint különösen jól esett Orbánnak, hogy a kirgiz elnök a tárgyalásokon világossá tette: országában nyilvántartják, hogy "kirgizek és magyarok valaha, a régi időkben egy nép voltunk". De nemcsak a régmúltban, hanem a közelmúltban is összekapcsolódott a két ország sorsa, mert amikor Magyarországon megdöntötték a kommunizmust, kiszorították innen a szovjet csapatokat, és felbomlott a Szovjetunió, "ez az egész folyamat kellett ahhoz is, hogy Kirgizisztán is visszanyerhesse a függetlenségét", mondta.
Szooronbaj Dzsejenbekov hangsúlyozta: a magyar-kirgiz kapcsolatok dinamikusan fejlődnek a kölcsönös tisztelet jegyében. Kiemelte: történelmi nap a mai, mert igen sok fontos megállapodást írtak alá, amelyek eredményeként új fejezetet kezdhetnek a kétoldalú kapcsolatok építésében.
Dzsejenbekov köszöntet mondott a magyar kormánynak és népnek a koronavírus-járvány elleni védekezéshez nyújtott segítségért. Emlékeztetett: 2018-ban Orbán Viktor látogatást tett Kirgizisztánban, akkor is nagyon hasznos megbeszélést folytattak, és az ott megvitatott kérdések közül több mára megvalósult, ilyen például a kormányközi bizottság felállítása.
A kirgiz elnök üdvözölte, hogy a magyar kormány 150-re emelte a kirgiz hallgatóknak biztosított magyarországi ösztöndíjak számát.
Kiemelte továbbá a fejlesztési alap jelentőségét, amelyről most írtak alá megállapodást. Remélhetőleg az alap az év végéig megkezdheti működését " tette hozzá.
Kitért rá: a későbbiekben egy üzleti fórumot is rendeznek, erre 50 kirgiz üzletember érkezett, akiket érdekel a magyarországi együttműködés lehetősége.
A sajtónyilatkozatok előtt a magyar és a kirgiz fél 13 megállapodást írt alá, egyebek mellett a stratégiai partnerségről, a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról, továbbá egészségügyi, mezőgazdasági, pénzügyminisztériumi, katasztrófaelhárítási, vízgazdálkodási, valamint oktatási és tudományos együttműködésről, a kettős adóztatás elkerüléséről, a magyar-kirgiz fejlesztési alapról, a gazdaság digitalizációjáról és a beruházások ösztönzéséről.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
