A magyar kormányfő azt mondta, hogy megértette, amit Putyin mondott, de nem fogadja el, amit tett.
Elképzelni sem szeretné, hogy mi történik akkor, ha Oroszország elveszíti a háborút - többek között erről beszélt Orbán Viktor a Weltwoche című svájci hetilapnak. A miniszterelnök szerint meg kell találnunk a módját annak, hogy együtt tudjunk élni Oroszországgal.
Arra a kérdésre, hogy miként viseli Magyarország az ukrajnai háborút, Orbán azt mondta: „minket leginkább az Oroszország elleni uniós szankciók sújtanak”, amelyek felhajtották az olaj és a gáz árát.
Azt is kifejtette, hogy a háború „megterheli a lelkünket, a pszichénket".
„Imádkozunk és bízunk a Jóistenben, hogy felismerésre készteti a háborúzó feleket. Folyamatos nyomás nehezedik ránk. Háborúba akarnak minket kényszeríteni, és nem válogatnak az eszközökben. Eddig sikerült ellenállnunk. Ez ad nekem reményt. Magyarország politikai vezetése elég erős ahhoz, hogy hazánkat távol tartsa a háborútól. Ezt kellő alázattal, ugyanakkor magabiztosan állítom.”
Orbán arról is beszélt, hogy szerinte az ukrajnai háború legfontosabb felismerésének nevezte, hogy „ma Európa kivonult a vitából”, illetve hogy a Brüsszelben hozott döntésekben gyakrabban ismeri fel az amerikai érdekeket, mint az európaiakat.
Orbán azt is megismételte, hogy szerinte ha Trump nyeri meg az amerikai elnökválasztást, akkor „nem került volna sor háborúra”, de a német kormányváltás is „megtette a magáét”.
A miniszterelnök az interjúban felidézte, hogy két héttel a háború kitörése előtt, amikor Moszkvában utolsó alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal,
„Putyin problémája - ezt mondta nekem - a Romániában és Lengyelországban már létrehozott amerikai rakétabázisok, valamint a NATO esetleges ukrajnai és grúziai terjeszkedése azért, hogy ott fegyvereket állomásoztassanak. Ráadásul az amerikaiak fontos leszerelési szerződéseket mondtak fel. Ezért nem tudott Putyin többé nyugodtan aludni éjszaka.”
Orbán úgy fogalmazott: „megértem, amit Putyin mondott. De nem fogadom el, amit tett.”
Azt is kifejtette, hogy szerinte „Oroszország egy másik civilizáció”, ahol az európai politikai normák nem működnek, és „nem számít, hogy ez nekünk tetszik-e vagy sem”. Orbán azt is elmondta: „meg kell találnunk a módját annak, hogy együtt tudjunk élni egy olyan nagy, veszélyes hatalommal, mint a szomszédunkban lévő Oroszország”.
Ahogy fogalmazott:
„Oroszország egy atomhatalom. Ez egy geopolitikai sokk lenne, egy globális méretű, potenciálisan pusztító földrengés, sokkal rosszabb, mint Jugoszlávia összeomlása. Maga a tény, hogy Nyugaton most könnyedén veszik az ilyen forgatókönyveket, az a valóságtól való nyugtalanító, sőt ijesztő távolságtartásról, a saját politikában rejlő kockázatok iránti vakságról tanúskodik.”
Orbán azt mondta, hogy Európának képesnek kell lennie megvédeni magát, szerinte egy „európai NATO lenne a megoldás”, amit ő már 2012-ben javasolt.
Az interjúban azt is megkérdezték a magyar miniszterelnöktől, hogy mit tenne, ha egy napra „az unió diktátora” lenne, mint ahogy az Európai Bizottság volt elnöke, Jean-Claude Juncker nevezte őt, Orbán Viktor úgy felelt:
