Az akadémiai dolgozók először próbálnak hatni a képviselőkre, de ha az MTA-t ellehetetlenítő törvényjavaslat átmegy, megkeresik Áder Jánost, ha pedig ez sem segít, az Alkotmánybírósághoz és a nemzetközi szervezetekhez fordulnak. A Klubrádióban Szilágyi Emese, az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) képviselője azt mondta,
nincs olyan formája az ellenállásnak, amit ne kellene megpróbálni.
A kormány az egyik utolsó független intézmény működését lehetetlenítené el, ezért írtak nyílt levelet a parlamenti képviselőkhöz, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot, amely leválasztaná a kutatóhálózatot az MTA-ról. A nyílt levél aláírására szólítanak fel mindenkit, aki egyetért azzal, hogy az MTA nem egy szétverhető intézmény. Az aláírásgyűjtés péntekig tart.
Hétfő délután a parlament kulturális bizottságának ülésén is szeretnék a képviselőket szembesíteni azzal, hogy amire a kormány készül bűn a tudomány, a nemzet és a magyarság azon érdekei ellen, amire az országgyűlés tagjai felesküdtek.
Már nem az innovációs miniszterre, Palkovics Lászlóra, hanem a képviselőkre próbálnak hatni. Ha csak fikarcnyi esély van rá, hogy érveik eljutnak egy képviselő füléhez, akkor meg kell próbálni - tette hozzá Szilágyi Emese.
Közben az MTA honlapján tette közzé a Frankfurter Allgemeine Zeitung írását. A tekintélyes német konzervatív lap felidézi, hogy miközben a kormány csak nagyobb hatékonyságról beszél, Lovász Lászlóék azért aggódnak, hogy a CEU után most egy következő tudományos intézményt akarnak megzabolázni.
Ez azonban nem olyan egyszerű, mert az MTA nem állami intézmény; ugyanakkor kutatóhálózata függ a külső támogatástól, legyenek azok állami források vagy EU-s pénzek.
A törvény elfogadásával a teljes kutatóhálózatot leválasztanák az Akadémiáról, azokat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) fogná össze és egy olyan testület irányítaná, amelynek valamennyi tagját a miniszterelnök nevezné ki - hatot az Akadémia, hatot a kormány javaslatára, elnököt közösen jelölnének. A költségvetést a kormány határozná meg, az innovációs és technológiai miniszter jelölné ki a prioritásokat.
Orbán e-mailben küldött hadüzenete
A kormány első rajtaütésszerű akciója egy éve történt. Abban a formában, ahogy megérkezett, felért egy hadüzenettel. Az MTA elnöke e-mailben kapta a tervezetet, amire 54 percen belül kellett válaszolnia.
Közben előzetes egyeztetés nélkül az Innovációs Minisztériumhoz utalták költségvetésüket, azóta az MTA havi részletekben kapja a kutatóhálózat működéséhez szükséges forrásokat. Lovász László szerint ezt nyomásgyakorlásként használták, hogy elfogadják az intézményi átalakításokat. Az Akadémia közgyűlése azonban azokra nemet mondott, saját reformjavaslatokkal állt elő, amiket viszont Palkovics miniszter utasított el.
Az MTA elnöke szerint a miniszter máig adós annak megindoklásával, miért van egyáltalán szükség az átalakításra.
Érvelése egy kisgyerekéhez hasonló: Csak!
Az MTA elnöke szerint a ráfordítások arányában, a kutatók kiváló eredményeket produkáltak, amit független, nemzetközi értékelés erősített meg. Lovász professzor szerint az alapkutatás céljait nem szabhatják meg hivatalnokok, de a kormány olyan irányba terelné a kutatást, amely megegyezik "politikai vagy ideológiai céljaival".
Nincs poloskacsapda, ha Palkovicson múlik?
Széchenyi-díjas akadémikus vezette le, miért hasznos mégis az alapkutatás.
A kormány visszautasítja a vádakat. Állítja, a változtatások célja, hogy "több kutatás legyen, amely hatékonyan segíti a magyar gazdaságot". Szerinte a jelenlegi széttagolt rendszer állítólag nem hatékony, a kutatás, fejlesztés és innováció támogatását jövőre 32 milliárd forinttal növelik, az MTA vezetőségével pedig egy éven át tárgyaltak, hogy kompromisszus megoldást találjanak, hiába.
Leginkább az MTA-ban bíznak a magyarok
A tudományos akadémia megítélése még a kormánypárti szavazók körében is magas.
Kiemelt kép: 24.hu/Bielik István
