Hiába viselte meg a koronavírus-járvány és az azzal járó gazdasági visszaesés az önkormányzatokat, a kormány újabb és újabb megszorításokkal sújtja őket.
- 32 milliárd forintot von el azzal, hogy a gépjárműadónak nemcsak a hatvan százaléka, hanem a teljes összeg az államot illeti.
- A tehetősebb települések szolidaritási adóját összesen 120 milliárd forinttal megemelik.
- Emellett több budapesti kerületben komoly problémát jelent, hogy a kormány hónapokra ingyenessé tette a parkolást.
Bajban lesznek a kerületek
A fővárosban a járványt követő gazdasági visszaesés is érezteti a hatását: van, ahol a helyiségbérleti díjakat engedték el a vállalkozásoknak, a vártnál kevesebb iparűzési adó folyik be - hogy mennyivel, az csak ősszel derül ki, ezért a Fővárosi Önkormányzat is október közepéig zárolt összesen 65 milliárd forintot -, főként a belső kerületekben pedig a turizmus kiesése is komoly bevételcsökkenéssel jár. Annyit már most biztosan látni, hogy a kerületek nagy része pénzügyi gondokkal fog küzdeni, leginkább azért, mert hiába lenne fedezet bizonyos kiadásokra, ha a pénz még nem érkezett meg. Ez pedig azért problémás, mert az önkormányzatok az Orbán-kormány által 2011-től végrehajtott adósságkonszolidáció óta nem vehetnek csak úgy fel hitelt, ahhoz sok esetben kormányzati engedély kell.
A kormány korábban kezdeményezte, hogy a bajba jutott önkormányzatok a kieső bevételek (elsősorban az iparűzési adó) pótlására likviditási hiteleket vehessenek fel, amelyeket átvihetnek egyik évről a másikra. A konszolidáció óta erre nem volt lehetőség. A könnyítésre az volt a magyarázat, hogy ettől az évtől eltörlik a cégek decemberi iparűzésiadó-feltöltési kötelezettségét. A vállalkozásoknak minden év december 20-áig az adó 90 százalékát meg kellett fizetniük, és ha nem pontosan becsülték meg ennek mértékét - ami csak a következő év májusában, az éves beszámoló készítésekor derült ki -, akkor büntetést kaptak. A feltöltési kötelezettség eltörlésével a Népszava cikke szerint a cégek átmenetileg 80-85 milliárd forintot tarthatnak meg, ezt az összeget ugyanis csak 2021 májusában fizetik majd be a településeknek. A majdnem fél évre kieső bevételt viszont valahogy pótolniuk kellene az önkormányzatoknak.
Csakhogy a kormány visszavonta a hitelfelvétel engedélyezéséről szóló javaslatát. Ez már csak azért is érthetetlen a Józsefváros anyagi helyzetének felmérésével megbízott egykori főpolgármester-helyettes, Atkári János szerint, mert a kormányoldal a válság kedvezőtlen hatásaira hivatkozva akart könnyíteni a hitelfelvételen - ezek a hatások pedig aligha mérséklődtek.
Ugyanakkor még Budapesten belül is óriási eltérések vannak abban, hogy az önkormányzatok honnan milyen arányban szerzik a bevételeiket. Van olyan kerület, amelyet egyáltalán nem érint, hogy július 1-jéig ingyenes volt a parkolás, hiszen nincsen fizetős zóna. Az I. kerület bevételeinek viszont jelentős része származik a parkolásból, és a belső városrészek nagy része is sokat veszített ezen.
Van, ahol jelentős tétel a turizmus, ami a járvány miatt szinte teljesen megszűnt, a külső kerületek nagy része pedig mit sem érez ebből. Van olyan kerület, ahol a helyiségbérletekből folyik be sok pénz, az pedig inkább vidéken jellemző, hogy a fő bevételi forrás a mostanra teljesen elvont gépjárműadó volt. Ez a helyzet például a magyar adóparadicsomként számon tartott Csomádon, ahol komoly gondokat okoz a gépjárműadó kiesése, mivel a fővároshoz közeli település azzal édesgette magához a vállalkozásokat, hogy nem kellett iparűzési adót fizetniük, így például több autólízingelő cég is oda helyzete székhelyét, és a flottáik után jókora gépjárműadót fizettek a községnek.
Visszatérve a likviditási gondokhoz: Zuglóban Horváth Csaba MSZP-s polgármester szerint a 2021-re áttolható hitelvelvétel tilalma miatt újabb másfél milliárd forint esik ki az idei költségvetésből. Ez a változás ugyanis még olyan kerületeket is rosszul érint, ahol egyébként éves szinten van kellő mennyiségű bevétel, de nincsenek jelentős megtakarítások.
Az I. kerületben V. Naszályi Márta párbeszédes polgármester szerint viszont nem lesz baj, mert a kerületnek vannak megtakarításai, ám szerinte is hibás megközelítés, hogy egy kerületnek a megtakarítások rovására kell finanszíroznia magát, ez ugyanis nem tartható hosszú távon. Hasonlóképpen Terézvárosnak is jelentős megtakarításai vannak.
Minden szabad pénz eltűnik
Józsefváros eleve a szegényebb kerületek közé tartozik, ezért már korábban pletykáltak arról, hogy a kerület a mostani válság miatt csődközelbe kerülhet, ám Atkári János szerint erről nincs szó, habár ha tovább romlik a helyzet, pénzügyi gondok lehetnek.
Az önkormányzatok költségvetése nagyjából úgy áll össze, hogy a kiadások 70-80 százaléka kötelezettség, amit mindenképp teljesíteni kell, a maradékból lehet olyan fejlesztéseket vagy programokat indítani, amelyekről a kerületek vezetése dönt.
Öt-hat kerület vezetőinek elmondásai alapján kijelenthető, hogy a kormányzati elvonás és a gazdasági visszaesés, kiegészülve a járvány elleni védekezés költségeivel, pont ezt a szabadon felhasználható összeget fogja elvinni a költségvetésekből.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kerületek semmilyen jelentős fejlesztésre nem tudnak majd költeni. A kölcsönfelvételhez pedig - beruházási hitel esetében is - miniszteri engedély kell, így az ellenzéki vezetők attól tartanak, a kormány a fideszes önkormányzatoknak engedélyezi majd a hitelfelvételt, miközben az ellenzéki önkormányzatoktól elveszi a lehetőséget, hogy bármilyen fejlesztést végrehajtsanak.
Az egész arról szól, hogy Orbán Viktor dönti el, ki fejlődhet és ki nem
- mondta az egyik kerületi polgármester.
A kerületi önkormányzatok nagy része máris megszorítással vagy tartalékképzéssel reagált. Ahogy szó volt, a főváros 65 milliárd forintot zárolt, Karácsony Gergely főpolgármester pedig már márciusban, vagyis a járvány elején, arról beszélt, hogy a papíron lévő tervek semmisnek tekinthetők, a válsághelyzet előtt leírt számok mára érvénytelenné váltak. Ez a kerületek nagy részénél is így lesz.
Újpesten minden önkormányzati cégnél 20 százalékos tartalékkeretet tettek kötelezővé, Józsefváros pedig szinte minden olyan programot lemondott, amire még nem írtak alá szerződést. Lényegében egyetlen olyan pluszkiadás marad meg, amiről a kerület dönt: az óvónők béremelése, mert a jelenlegi fizetések mellett inkább elmennek más városrészekbe.
Az egyik polgármester azt is megjegyezte, érdemes belegondolni, hogy minden, ami a kerületekre vonatkozik, tízszer annyira igaz a fővárosra, amelynek egyetlen érdemi bevétele az igencsak válságérzékeny iparűzési adó. Budapesten így számos fejlesztés maradhat el, és hiába hivatkozik a kormány a főváros 180 milliárd forintnyi értékpapír-állományára, hiszen vannak már megkezdett, illetve eldöntött fejlesztések, és komoly összeget tesz ki a korábban felvett hitelek törlesztése, a város adósságállománya 114 milliárdra rúg.
De gondok lehetnek azoknál a vidéki önkormányzatoknál is, amelyeket a kormány magára hagy.
Aztán lehet majd mutogatni, hogy nézzétek meg, az ország rendben van, a baloldal meg azonnal csődbe vitte az önkormányzatokat
- vetítette előre az egyik fővárosi polgármester.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
