Az időjárás ugyan mindeddig nem tett rá komolyabb utalást, de ha másból nem is, az egyre hosszabbá váló nappalokból tudhattuk: itt a tavasz. Február végén a Nap alig 11 órán keresztül tartózkodott a látóhatár fölött, majd március 20-án eljött a tavaszi napéjegyenlőség, amikor a világ minden pontján 12-12 órán keresztül volt sötét és világos.
Ettől kezdve a világos periódus hossza napról napra nagyobb mértékben haladja meg a sötét időszakét, március végén már több mint 12 és fél óra telik el napkelte és napnyugta között. A legszembetűnőbb változás viszont most vasárnap jön el:
az órákat hajnali 2-kor 3-ra állítjuk át. Kezdetét veszi a nyári időszámítás, egy órával "tovább lesz" világos.
Ez nem volt mindig így, és nem is lesz már sokáig, bár a koronavírus-járvány miatt még mindig bizonytalan a téli és nyári időszámítás váltogatásának az eltörlése.
Háborús kényszer, majd spórolás
Őseink a ma télinek nevezett idő szerint élték életüket, a sötét és világos periódus alapvetően határozta meg életciklusukat az év során. A napkeltékhez és napnyugtákhoz igazodó lét változékony állandóságát az ipari forradalom forgatta fel fenekestül. A gyárak működtetése, a globálissá váló kereskedelem, közlekedés nem volt tekintettel a napszakokra, precíz időbeosztást igényel a mai napig.
Viszonylag hamar felmerült, hogy az órát is igazítani kellene a gyakorlathoz, elsőként Benjamin Franklin javasolta 1784-ben, hogy jobb lenne a "Nap szabályai szerint" élni, vagyis a mindennapi aktivitást a fényes időszakra optimalizálni. Gyertyát lehetne spórolni például.
A XX. század elején az angol William Willett konkrét ötlettel fordult a parlamenthez: a nyári hónapokban állítsák eggyel előrébb az órák mutatóit. Ötletét többször leseperték, mígnem az I. világháború új helyzetet teremtett. A nyersanyaghiány jelentette gondok enyhítésére Németország, majd Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is bevezette a nyári időszámítást.
A két háború között több helyen megtartották, máshol elvetették, a II. világháború alatt ismét sok ország élt vele. Magyarországon 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban pedig újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
El kell törölni
Mára ismét új helyzet állt elő. A tudomány egyértelmű álláspontja szerint a téli és a nyári időszámítás váltogatása teljesen elhanyagolható gazdasági haszonnal jár, cserébe viszont súlyosan megterheli az emberi szervezetet. Mindenkit megvisel, vannak akik napok alatt "átállnak", mások hetekig szenvednek.
Ebből a lakosságnak is elege van, és a politika is hajlandónak mutatkozott lépni: 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az évente kétszer esedékes óraátállítás eltörlését.
A döntést elméletben a tagállamokra bízták, de arra kérték őket és az Európai Bizottságot, hogy egyeztessenek, hogy ne legyen káosz abból, ha az egységes piacon mindenki random dönti el, milyen időszámítást alkalmaz. A határidőt 2021-ben szabták meg, vagyis ahol a nyárit választják, ott idén március 28-án előre tekerik a mutatót, ahol pedig a télit, ott már vagy már most sem tekernek, vagy október utolsó vasárnapján még visszaállítják az órákat.
Majd valamikor…
Csakhogy mindebből nem lett semmi. jelenleg nyilvánvalóan a koronavírus elleni harc minden mást felülír, de az óraátállítás eltörlése már 2019 óta parkolópályán van.
Az időhúzás egyrészt a bizottság számlájára, másrészt az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácséra írható: úgy fest, a tagállamok bedobták a gyeplőt, egymásra és a bizottságra várnak - itt írtunk erről bővebben. A kérdésben egységes álláspontra van szükség, ami egyelőre még nem született meg, sőt az elmúlt másfél évben egyetlen illetékes testület sem vette elő a témát.
Van még fél évünk, hogy ez változzon, de tekintve a járványhelyzetet, erre ma nincs reális esély. Talán majd jövőre. A magyar álláspontot egyébként Gulyás Gergelytől ismerjük, aki február végén összeurópai döntést szorgalmazott, illetve kijelentette: "ha nem tartjuk fenn a jelenlegi szabályokat, akkor a nyári időszámítás a jobb".
