Vasárnap jelentette be a fehérorosz futónő, Kriszcina Cimanovszkaja, hogy védelmet kért a japán hatóságoktól, mert országa olimpiai bizottsága erőszakkal haza akarta küldeni, miután hanyagsággal vádolta edzőit.
Úgy volt, hogy élete első olimpiáján a 24 éves sprinter a 100 méteres síkfutás után - ahol előfutamában a negyedik helyet szerezte meg - 200 méteren is indul, de azt a tájékoztatást kapta, hogy ehelyett a 4×400-as váltóban kell futnia, mert a fehérorosz csapat egyik tagja nem végzett el elegendő doppingtesztet ahhoz, hogy jogosult legyen a részvételre. Cimanovszkaja felháborodott, hiszen egy olyan versenyszámra akarták kényszeríteni, amire sprinterként nem készült.
Vasárnap erre megjelentek edzői és országa olimpiai bizottságának tagjai a szobájánál azzal, hogy pakoljon össze, hazamegy. Azt mondták neki, ha nem tér haza, elveszíti válogatottságát, munkáját és "esetleges más következményekkel" is szembesülhet.
Attól félek, hogy börtönbe kerülhetek Fehéroroszországban
- mondta az egyik független fehérorosz portálnak
???? «Я прошу Международный Олимпийский Комитет о помощи, на меня было оказано давление и меня пытаются вывезти из страны без моего согласия»
Кристина Тимановская обратилась к МОК за помощью ✊???? pic.twitter.com/hTHT1r44gq
- Tribuna.com Беларусь (@goalsby) August 1, 2021
A repülőtérre a többi hazatérő sportolóval szemben nem busszal érkezett Cimanovszkaja, a fehérorosz újságíróknak azt mondták, azért, mert lekéste azt, és egyik edzőjével kocsival ment ki a reptérre. Ő azonban feltöltött onnan egy videót, amelyben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság segítségét kéri, és azt mondja, elrabolták. A szervezet felvette vele a kapcsolatot, és a hétfőre virradó éjszakát egy közeli hotelben töltötte. Állítólag a repülőtérről való távozásában helyi rendőrök segítették, de ezt a hatóság nem erősítette meg.
A tervek szerint egy Varsóba tartó gépen kellett volna elutaznia, ám miután a lengyel nagykövetségen csak átmeneti menedéket kapott, egy Ausztriába tartó repülőgépre szállt fel. A Cimanuszkajával kapcsolatot tartó fehérorosz közösség egyik tagja elmondta, hogy a diplomaták biztonsági aggodalmak miatt cserélték át a járatát. A futónő egy rendőri kíséretű kisbuszban érkezett meg a japán fővárostól keletre lévő Narita repülőtérre, és nem nyilatkozott a rá váró néhány tucat újságírónak, amint néhány tisztségviselő bekísérte őt a reptér VIP-zónájába, majd később a beszállókapuhoz. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kedden azt közölte, hogy ügyében hivatalos vizsgálatot indított, és jelentést kért a fehérorosz olimpiai csapattól.
Fehéroroszországot 27 éve vezeti diktatórikus módszerekkel Aljakszandr Lukasenka, az elnök legidősebb fia, Viktor Lukasenka pedig a fehérorosz olimpiai bizottság vezetője (nemrég apját váltotta ezen a poszton). Ő azt nyilatkozta vasárnap, hogy Cimanovszkaját "érzelmi és pszichikai állapota" miatt nem engedték indulni, miután konzultáltak egy orvossal. A sprinter viszont arról beszélt, őt nem vizsgálta meg semmilyen orvos.
Pár órával Cimanovszkaja kimenekítése után kikerült a YouTube-ra egy hangfelvétel, amiben vélhetően két fehérorosz sportvezető - a szövetség vezetőedzője és egy edzőközpont helyettes igazgatója - beszél a sportolóval. A közel húszperces felvételen Cimanovszkaja elsírja magát, a két férfi pedig azt mondja, hagyja ott az olimpiát és Tokiót, és ne szólaljon meg többet az ügyben - számolt be róla a Meduza.io.
Belekerülsz egy ördögi körbe, ami teljesen kiforgat magadból. Így végződnek az öngyilkos esetek, sajnos
- mondta egyebek mellett a vezetőedző, Jurij Mojzevics.
Mindez különösen fenyegetően hangzik azután, hogy holtan találták meg Kijevben Vitalij Sisov fehérorosz aktivistát, akinek eltűnését azután jelentették be, hogy nem tért haza a reggeli kocogásból. Sisov egy kijevi székhelyű civil szervezetet vezetett, amely a Lukasenka-diktatúra üldöztetése elől menekülő fehéroroszokat segíti szállással, munkával, és jogi segítséggel. Az aktivista épp akkoriban tűnt el, amikor Cimanovszkaja menekült státuszt kért a tokiói lengyel nagykövetségen, a férje pedig Ukrajnába menekült a diktatúra bosszúja elől.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
• я просто хотела бежать • (@kristi_timanovskaya) által megosztott bejegyzés
Cimanovszkaja olyan országot volt kénytelen keresni, amely befogadja. Felkeresték a japán bevándorlással foglalkozó tisztségviselők is, és térségünk számos országa is felajánlotta segítségét, így Lengyelország, Litvánia, Csehország és Ausztria külügyminisztere, valamint Orbán Viktor szövetségese, Janez Jansa szlovén miniszterelnök is. Magyar reakcióról egyelőre nem tudunk.
A sportolónak érdemes volt nem Japánt választania, vagy várni a döntésükre, mert bár nemrégiben egy mianmari válogatott focistának meghosszabbították az ideiglenes menedékjogát, tavaly mindössze 47 embernek adott menedéket Japán, a kérelmezők kevesebb mint egy százalékának.
Pavel Slunkin korábbi fehérorosz diplomata szerint - aki ma a Külkapcsolatok Európai Tanácsa nevű agytrösztnek dolgozik - Cimanovszkaja kritikája nem politikai okokból született, csak elege lett a bürokratikus hanyagságból. De
a rezsim üldöz mindenkit, aki nyilvánosan kritizálja
- mondta a New York Timesnak Slunkin, azzal, hogy ő úgy véli, az elnök személyesen döntött Cimanovszkaja hazahozataláról.
Hasonló következtetésre jutott a Spiegel újságírója is, aki arról ír, hogy a futónő valószínűleg nem ellenzéki, hiszen közvetlenül nem kritizálta a rezsimet. Az ügye éppen azt mutatja meg, milyen gyorsan közellenséggé tud válni valaki az országban, a fehérorosz köztévében már árulónak is nevezik.
Fehéroroszország eközben egyre inkább elszigetelődik. Májusban egy Athénból Vilniusba tartó Ryanair-gépet kényszerítettek leszállásra, mert azon utazott az országból korábban elmenekült blogger, Raman Prataszevics, aki a tavalyi tüntetések szervezésében is közreműködött. Június vége óta házi őrizetben tartják. Július elején Lukasenka azzal kezdett fenyegetőzni - reagálva az EU országa elleni, a tavalyi elcsalt elnökválasztást követő szankciókra -, hogy migránsokkal árasztja el az Európai Uniót, és el is kezdte beváltani a fenyegetést.
A NOB egyébként eltiltotta az elnököt és a belorusz olimpiai bizottságot vezető fiát (akit a NOB nem ismer el) a tokiói olimpiától, mert nem védték meg a vezetéssel szemben kritikával élő fehérorosz sportolókat a politikai diszkriminációtól és bebörtönzéstől. Az ország 103 tagú küldöttségének pedig végül csak azért engedték meg az indulást a játékokon, mert az ártatlan sportolókat nem akarta büntetni a szervezet.
