Visszafizettetné Magyarországgal a 2014-2018 között kapott uniós támogatások négy százalékát a Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely tavaly nálunk vizsgálódott a legtöbbet. Számos esetben kérték a magyar hatóságokat az ügyek tisztázására, ám 20 ügyben a figyelmeztetések ellenére sem rendelték el az eljárást.

Tavaly kilenc nyomozást zárt le Magyarországon az OLAF, ez az uniós statisztikában a legtöbb.

Utánunk Görögország és Lengyelország áll 8 üggyel, majd Románia, Bulgária, Csehország, Olaszország 4-4 üggyel.

A magyar vizsgálatok négyötödénél találtak szabálytalanságot, és ezekkel kapcsolatban ajánlást is tettek a magyar hatóságoknak. A többi országokban ez az arány is kisebb volt.

Az EU jelenlegi és tagjelölt országaiban 2018-ban összesen 86 vizsgálatot fejeztek be, 414-ben még tart a nyomozás. A részleteket nem árulták el, de azt tudni, hogy elsősorban a strukturális és beruházási alapok körüli visszaéléseket ellenőrzik.

A magyarországi jelentés többek között egy olyan esetet is említ, ahol két cég is nyert pénzt két különböző projekthez, aminek a kivitelezését azonos alvállalkozók kapták meg, és a teljes összegből mintegy 4,9 millió eurót (körülbelül 1,6 milliárd forintot) visszajuttattak az egyik nyertes pályázóhoz. Ez ügyben is kérte az OLAF a magyarok vizsgálatát, és az Európai Bizottságnak javasolta, hogy a magyarok térítsenek meg mintegy 3,6 millió eurós (1,2 milliárd forint) kárt.

Számos egyéb visszaélést is tapasztaltak a vizsgált négy évben, ezért a fejlesztési támogatások 3,84 százalékának visszafizetését javasolták.

Az unió más államaiban ez az arány jóval alacsonyabb, a legtöbb pl. a görögöknél 0,4 százalék.

Az OLAF által kezdeményezett 20 magyarországi ügyből 9 esetben emelt vádat az ügyészség, a többit lezárta. További 20 esetben hiába tett ajánlást az OLAF, a magyar hatóságok nem tettek semmit.

Ernesto Bianchi, az OLAF nyomozási igazgatója „nem lát rendszerszintű problémát a Magyarországgal kapcsolatos statisztikákban”. Szerinte „az uniós és nemzeti hatóságok közti folyamatos együttműködés és párbeszéd sokkal fontosabb.”

„Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás borzasztóan átpolitizált kérdés” – mondta Ville Itälä, az OLAF főigazgatója az EUrologusnak. –„Folyamatosan tárgyalunk, és reméljük, hogy a jövőben minden tagállam úgy dönt, része lesz a szervezetnek.”

Forrás: Index