Szarmata település nyomaira bukkantak Hódmezővásárhely központjában - írja az MTI. Csányi Viktor, a Tornyai János Múzeum régésze és az ásatás vezetője szerint a Bethlen Gábor Református Gimnázium bővítésének megkezdése előtt az Alföldi Galéria udvarában 250 négyzetméteres területen végeztek próbafeltárást.
A korábban nem bolygatott rétegek vizsgálata során a szakértők tíz szarmata településobjektum maradványait azonosították.
Ezek igazolják, hogy a ma ismert város kialakulása előtt, az időszámításunk szerinti 2-4. század között szarmata népesség élt a Hódtó partján.
A kutatók a jelenlegi felszín alatt élelemtároló vermek, házak, illetve a jellemzően az egykori tó irányába vezető, valószínűleg vízelvezetésre szolgáló árkok nyomait és maradványait fedezték fel. Ezek pontos korát a leletanyagnak tisztítása és feldolgozása után tudják majd megállapítani.
A felső, régészeti szempontból kevert réteg eltávolítása során fémkereső műszerrel vizsgálták a régészek a kitermelt földet, melyből a város korai története szempontjából fontos fémtárgyak is előkerültek. Közöttük van egy 1699-ben I. Lipót által kibocsátott ezüstérme is. Ez a dátum a város visszatelepülésének kezdete a török kiűzése után. Emellett egy legújabb kori vaskést is találtak, a tárgy nyelének gyöngyház borításán ugyanolyan tulipán motívum figyelhető meg, mint a vásárhelyi festett bútorok díszítésén.
A próbafeltárás során fellelt leleteket a Tornyai János Múzeumban fogják bemutatni.
Kiemelt fotó: iStock
