Az elmúlt évek feminista hullámának egyik leginkább kétes értékű „vívmányának” tekinthetjük azokat a hollywoodi mozikat, amelyekben hagyományosan férfias, macsó filmeket, műfajokat „fordítottak ki” azáltal, hogy női sztárokat emeltek a főszerepbe. Kétes értékű, mert ez a trend eddig csak néhány ihlettelen, unalmas filmhez vezetett, melyek nem a szexuális ragadozók egész sorát kitermelő Hollywood feminista fellépéséről, hanem egyedül a megfáradt kreatívok megúszós hozzáállásáról tettek tanúbizonyságot. Elvégre mennyivel könnyebb újra legyártani egy már bevált sikert nőkkel, mint önálló női történeteket vászonra álmodni!
Papíron szimbolikus tettnek tűnhet ugyan, hogy nők „szállják meg” a jól ismert férfinarratívákat, a kész filmeket látva azonban kétségünk sem maradhat afelől, hogy az óvatos feminizmus itt csak apropó egy-egy olyan mozi elkészítésére, amelynek egyébként nem volna létjogosultsága.
Nem volt ez másként a két évvel ezelőtti Szellemirtók, és a most mozikba került Ocean’s 8 - Az évszázad átverése esetében sem. A különbség csupán annyi, hogy míg az előbbi film már jóval a bemutatója előtt agresszív szexista támadások kereszttüzébe került, addig az utóbbi már sokkal barátságosabb fogadtatásban részesült, talán éppen a közelmúlt eseményeinek köszönhetően.
Fotók: Intercom
Danny Ocean nagy volt, de nem elég nagy. Háromszor is összegyűjtötte kora legmenőbb bűnözőit, és nagy zsákmánnyal távozott… de van, aki még nála is ravaszabb, bátrabb és vonzóbb: a húga, Debbie. Debbie Ocean (Sandra Bullock) tudja, mitől döglik a légy. Sosem fél és sosem hagyja cserben a humora. Ráadásul ravaszabb bármelyik férfinál. Legújabb célpontja az évente megrendezésre kerülő, az ország összes milliomosa, sznobja és szélhámosa számára kihagyhatatlan nagy esemény, a New York-i Met Gala – amelyen történetesen egy hűtlen expasija (Richard Armitage) is részt vesz. De egy ilyen nagy buli végrehajtásához szüksége van a tökéletes csapatra, így aztán nekiáll, hogy összeszedje a legjobbakat.
Félreértés ne essék, az Ocean’s 8 egyáltalán nem rossz mozi, sőt, néha kifejezetten kellemes heist film, mindössze arról van szó, hogy tökéletesen felejthető.
Gyakorlatilag szolgai remake-jét nyújtja a Steven Soderbergh-trilógia 2001-es nyitódarabjának, pontról pontra megfeleltethető annak cselekményének, miközben hozzáadott értéket gyakorlatilag nem tartalmaz, talán a női főszereplők (kiváltképp Cate Blanchett vagy Sarah Paulson) játékától eltekintve.
Ha nő lennék, nekem biztosan csalódást nyújtana az, ha erős női hősökre vágyva be kellene érnem sokkal jobb filmek gyengébb minőségű feldolgozásával. Elhangzik ugyan néhány bátortalan tételmondat („Valahol egy nyolcéves kislány arról álmodik, hogy profi bűnöző lesz. Ezt érte csináljuk.”), illetve a Sandra Bullock alakította Debbie Ocean bosszúja úgy is felfogható, mint ami az egész férfi nem ellen irányul, ez azonban önmagában még kevés ahhoz, hogy frissességet kölcsönözzön egy remake remake-jének, márpedig Gary Ross rendező (Az éhezők viadala, Pleasantville) nem nyújt sokkal többet egy Soderbergh-lightnál. Ne érjük be ennyivel.
A film előzetese:
