Nem véletlen, hogy a nemzetgazdasági átlagbér utóbbi években tapasztalható gyors növekedése egyre több nyugdíjas szervezetet ösztönöz arra, hogy követeljék a vegyes emelés (a svájci indexálás) valamilyen verziójának visszaállítását - írja a Nyugdíjgurun Farkas András nyugdíjszakértő. A NYUSZET (Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa) kezdeményezésére célzott:
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/11/25/nyomorgo-nyugdijasok-nyugdijemeles-3-szazalek-felett/
Megjegyzi, hogy az különösebben nem tűnt föl a nyugdíjasoknak, hogy 2014-ig jelentősen - több, mint 8 százalékkal - emelkedett a nyugdíjak reálértéke, annak ellenére, hogy az emelés akkor is csak az infláció mértékét követte. Ugyanis 2014-ig négy éven keresztül a kormány a várható inflációt politikai és egyéb nemzetgazdasági megfontolásokból a tényleges mérték fölé becsülte, s miután a becsült infláció mértékével nőttek a nyugdíjak, az alacsonyabb inflációs környezetben gyorsan nőtt a reálértékük. (Az inflációs felülbecslés egyik fontos összetevője a rezsicsökkentés volt.) Természetesen azt megnyugvással fogadták a nyugdíjasok, hogy a pluszpénzt nem kellett visszafizetniük - tette hozzá.
Ez az "aranykor" azonban - amely az akkori években felért egy 13. havi nyugdíj porlasztott kifizetésével - megszűnt.
Szerinte attól ugyan egyelőre nem kell tartani, hogy visszatér a nyugdíjak 1990-es évtizedre jellemző drámai értékvesztése - a havi átlagos ellátás reálértéke 2001-ben 16 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1990-ben - de a reálérték-növekedés bizonyosan megállt és ez a jelek szerint így is marad.
100 milliárdba kerülne a 3%
Ugyanakkor a nyugdíjemelés még ebben a fékezett formájában is rengeteg pénzt emészt föl. Az ONYF állománystatisztikái alapján a nyugdíjemelésre jogosultak száma (a kétmilliónál néhány tízezerrel több öregségi nyugdíjas - ideértve a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő több, mint 130 ezer hölgyet is - plusz az egyéb emelésre jogosító ellátásokban részesülők) összesen 2,6 millió ember.
Az átlagosan évi 3300 milliárdos nyugdíjkasszával számolva így egyetlen százalékpontnyi (1%!) növelés kb. 33 milliárd forintba kerül, vagyis 3 százalékos növelés cca. 100 milliárd forintos többletkiadás - ami beépül a nyugdíjak értékébe.
Viszont az is teljesen igaz szerinte, hogy ha a nemzetgazdasági átlagbér a jelenlegi tempóban (évi 8-12% közötti mértékben) nő tovább, akkor a nyugdíjaknak a - csak inflációval korrigált - vásárlóértéke mindinkább csökken az aktív korúak keresetéhez képest.
Nagyon egyszerű példával élve: ha elméleti esetként a kiinduló összeg mind a nyugdíj, mind az átlagkereset esetében 100 forint, és a nyugdíjak évi 3%-kal, az átlagkeresetek évi 10%-kal nőnek, akkor már három év alatt szélesre nyílik az olló a két pénzösszeg között: a nyugdíj összege háromszor 3% emelés után 109 forintra, az átlagkereseté viszont 133 forintra nő. Ezt a helyzetet a Nyugdíjguru szerint is kell, s erre az inflációs nyugdíjemelés nem elegendő.
Nyugdíjprémium és rezsiutalvány helyett
A nyugdíjprémium vagy a nyugdíjasoknak ajándékozott korábbi 10 ezer forintos Erzsébet-utalvány vagy az idei 9 ezer forintnyi rezsiutalvány ezen a gondon nem enyhítenek, mert a nyugdíjprémium is (ha egyáltalán jár az adott évben) és az utalvány is (ha egyáltalán megszavazza a kormány az adott évben) csak egyszeri juttatás, ami nem épül be a nyugdíjak összegébe.
A nyugdíjprémium és az utalványosztás megszüntetése mellett a nyugdíjemelés módszerét lenne érdemes megváltoztatni a Nyugdíjguru szerint. Hogy ezt hogyan képzeljük el, ahhoz ismerteti Ausztria, Németország, Svédország és az Egyesült Királyság jelenlegi nyugdíjemelési gyakorlatát is.
Kiemelt kép: iStock
