Egy találomra felhívott Pest megyei nyugdíjasotthonban egy 35 négyzetméteres, nem örökölhető garzon használatáért 22 milliót kérnek, a havi szolgáltatásokért pedig 300 ezer forintot - ez derül ki a Népszava cikkéből, amely az idősgondozást járja körül.


Talyigás Katalin szociológus szerint a nyugdíjasok, illetve valamilyen ellátásra, segítségre szorulók 93 százaléka nem jut semmilyen segítséghez, pedig több százezer nyugdíjas él havi 100 ezer forintnál kevesebb juttatásból, ebből sem a piaci, sem a feketepiaci szolgáltatásokat nem tudják megfizetni.

Gyakori eset, hogy családtagjaik határon túlról érkező szakképzetlen gondozókat fogadnak fel az idős rokonuk mellé.

Ha ki tudják fizetni nekik a 200 ezer forint fölötti elvárt béreket, már a szerencsés kevesek közé tartoznak, de a magánkézben lévő idősotthonok az átlagemberek számára teljesen elérhetetlenek

- írja a lap.

Az idősotthonokba egyre nehezebb bejutni: 100 férőhelyre hivatalosan 145, valójában 160 idős ember várakozik. A várakozók fele hamarabb meghal, mint hogy bejutna az intézménybe.

A Friedrich Ebert Alapítvány rendezvényén elhangzott az is, hogy az idős embereknek csupán 7 százaléka kap házi segítségnyújtást, pedig sokkal többnek szüksége lenne rá, idősek otthonában 3 százalékuk lakik. Az állam nem bővíti a helyek számát, a magánszféra igen, de a borsos díjak miatt sokan kiszorulnak.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba


ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!