Nemrégiben az Euronewson jelent meg Varga Judit igazságügyminiszter véleménycikke, amelyben azt próbálta igazolni, hogy Magyarországon a jogállamisággal minden rendben van. Írásában többek között a jogállamiság keretrendszerét relativizálja, megfogalmazása szerint
a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak kifejezésekor sokkal nagyobb tisztelettel kellene lenni a tagállamok sajátosságaira, ahelyett, hogy egy mesterséges, általános keretet próbálnának meg ráhúzni.
Erre a véleménycikkre érkezett meg a válasz, ezúttal is az Euronewson. Az írás szerzője három jogász: R. Daniel Kelemen, az amerikai Rutgers Egyetem professzora, Laurent Pech a Middlesex Egyetem oktatója és Alberto Alemanno, a párizsi HEC professzora. Cikküket azzal kezdik, hogy leszögezik: szükségét érezték, hogy reagáljanak Varga szavaira, azok ugyanis tele vannak csúsztatásokkal és hamis állításokkal.
Általában nem reagálunk az Orbán-rezsim minisztereinek vagy más képviselőinek nyilatkozataira. Kivételesen azonban fontosnak tartottuk, hogy megakadályozzuk a Varga Judit-féle félretájékoztatás terjedését és hogy megmagyarázzuk, miért aggódik annyira az Orbán-kormány, hogy az EU esetleg erőteljesebben intézkedéseket tesz a jogállamiság védelme érdekében
- írják, hozzátéve: az EU vezetői évek óta keresik a megoldást a jogállamiságot és a demokráciát ért támadások kezelésére az Orbán-kormány, illetve a lengyel PiS esetében. Szerintük Orbánnak sikerült lebontania a magyar demokráciát, helyette pedig egy olyan rendszert felépíteni, amit a politológusok versengő tekintélyelvű berendezkedésnek hívnak. Emlékeztetnek, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint a legutóbbi két magyarországi parlamenti választás (2014-ben és 2018-ban) tisztességtelen volt, mivel Orbán pártja, a Fidesz állami forrásokat használt fel, így torzítva a versenyt.
Felhívják a figyelmet, hogy Magyarország a Freedom House 2019-es rangsorában már csak a részlegesen szabad államok között szerepel. Ezzel az első olyan uniós tagország lett, amely a szabad minősítésből lecsúszott ebbe a kategóriába. A szerzők úgy látják, Orbán módszerei ösztönzőleg hatottak Lengyelországban Jarosław Kaczyńskire, illetve és PiS-rezsimre. A lengyel bíróságokkal folytatott folyamatos csata annak a törekvésnek a része, amely egy, az Orbánéhoz hasonló egypártrendszer kialakítása felé mutat. Az utóbbi egy évben úgy tűnt, hogy az EU felléphet ezen rendszerek ellen a jogállamiság védelmében, illetve hogy az Európai Bíróság szigorúbb megközelítést alkalmaz a veszélyeztetett nemzeti bíróságok védelme érdekében.
Eközben Magyarország és Lengyelország kormányai versenyeznek, hogy ki semmisíti meg előbb az igazságügyi függetlenség utolsó maradványait
- fogalmaznak, hozzátéve: alig egy héttel azelőtt, hogy megjelent Varga Judit cikke, tárcája egy olyan előterjesztést nyújtott be, amely szigorítaná az igazságszolgáltatás politikai ellenőrzését és amely az Amnesty International szerint
garantálná a kormánynak kedvező ítélethozatalt a politikailag érzékeny ügyekben.
A professzorok szerint a magyar vezetés azért nem fogadja el, hogy a jogállamiság egy kötelező norma, mert attól fél, hogy ezen norma rendszerszintű megsértése miatt az Európai Unió megtorlásként visszafogja a támogatásokat. Tehát míg a jogállamiságból nem kérnek, az uniós támogatásokból nagyon is.
A jogászok kiemelik: a demokrácia felszámolása az autokraták és kleptokraták fő célja, Orbán Viktor ezért vezetett be hibrid tekintélyuralmi rendszert. Mindehhez pedig a migráció mint téma bedobása csak álcaként szolgál, hogy leplezze antidemokratikus szándékait. Hozzáteszik: szó sincs róla, hogy az unió a menedékkérők miatt büntetné Magyarországot, az összeesküvés elméletek terjesztése arra szolgál, hogy az emberek figyelmét eltereljék az államapparátus foglyul ejtéséréről, a brüsszeli alapok pénzei körüli visszaélésekről. Summázatuk szerint akármit is mondjon Varga Judit, a közös értékeket éppen a magyar kormány veszélyezteti, amikor támadja a tanszabadságot, a sajtó sokszínűségét, a jogállamiságot, illetve a liberális demokráciát. Nem pedig az EU, amely szembeszáll ezen törekvésekkel.
Rossz európai vagyok, ha minderre nemet mondok?
- így fejezte be cikkét Varga Judit és a három jogásznak ehhez is van hozzáfűznivalója. Szerintük ez egy tipikus stróman-kérdés, ami annyit sem ér, hogy megválaszolják. Szerintük erre elég annyit reagálni, hogy Varga megpróbál úgy tenni, mintha Orbánt csak azért kritizálnák, mert szembeszáll Brüsszellel, miközben arról van szó, hogy Orbánék nemet mondanak a jogállamiságra, miközben igent mondanak az uniós pénzekre.
Cikkük végén Michael Ignatieffet, a CEU rektorát idézik, aki a jelenséget úgy öntötte szavakba:
Orbán hétfőtől péntekig csatázik az EU-val, szombat és vasárnap viszont beváltja annak a csekkjét.
Kiemelt kép: Illyés Tibor/MTI
