Biztos, hogy mindenkinek van legalább egy olyan barátja vagy barátnője, akivel összenőve tölti a mindennapjait, azonban mihelyst rátalál a szerelem az illetőre, úgy tűnik el, mint szürke szamár a ködben. A közös programok helyett a párját választja, jószerével a telefont sem veszi fel, ha pedig nagy nehezen, hónapok elteltével összehoztok egy találkozót, naná, hogy a szerelmét is magával cipeli.
Félreértés ne essék, te, mint szeretetteljes, megértő barát nagyon örülsz a boldogságának, sőt, még szíve választottját is kedveled, ám nagyon rosszul esik, hogy elvesztetted őt. Ugyanis legyünk őszinték, ez történt.
Az élet természetes velejárója, hogy adott életkorban a párkapcsolat, a családalapítás kerül a prioritás élére, és már nem a hajnalig tartó partizás és párkeresés a legfontosabb tevékenységünk. Az új kapcsolat megjelenésével átalakul a barátokkal töltött időnk - és ezért senkit sem lehet hibáztatni, egészen addig, amíg továbbra is számíthatunk a másik félre.
A barátság ugyanis nem csak partikból, pletykálásból és pasivadászatból áll, ideális esetben lelki társai vagyunk egymásnak, tanácsot, tapasztalatot cserélhetünk, legyen szó munkáról, családról, kapcsolatokról. A gond akkor merül fel, ha a barátságnak ezen oldala is sérül, és nemhogy ünnepelni, de még egy délutáni kávéra sem rabolhatod el az embert, aki valaha a sziámiikred volt.
Ezen a téren mind az "elhagyott barátnak", mind a friss szerelmesnek kompromisszumokat kell kötnie, és szeretettel, elfogadással kell fordulnia a másik felé, amennyiben ápolni szeretné a viszonyt. Te, a továbbra is szingli pasivadász meg kell, hogy értsd, hogy barátnőd élete új fázisba lépett, ám nem kell beletörődnöd, hogy elveszítetted őt.
A friss szerelmes olykor megfeledkezik arról, milyen volt az élet Mr. Nagy Ő megjelenése előtt. Attól, hogy most hermafrodita masszát képezve mennek el még a sarki boltig is, mindkét félnek szüksége van magánszférára, önálló társaságra és külön töltött programokra. Olykor érdemes végiggondolni, ki állt mellettünk a korábbi években, kinek az oldalán nevettünk és sírtunk, és ki az, aki egy esetleges csalódás alkalmával most is átrohanna hajnali 2-kor, hogy megvigasztaljon.
Fiúk, lányok, mindenki, aki valaha konfliktusba került a társaságával!
Higgyétek el, a szerelmetek kibírja azt a két órás kávészünetet, amíg meghallgatjátok a barátnőtöket, de valószínűleg akkor sem akar majd szakítani, ha egy estét a csajoknak szentelsz. Elengedhetetlen, hogy ápoljuk a kapcsolatainkat, hiszen a barátság, a támogatás, a szeretet kölcsönösségre épül, és mindkét fél oldaláról munkát és toleranciát igényel.
