Eddig több mint 180 ezer, határon túli levélszavazat érkezett be a Nemzeti Választási Irodához - mondta a 24.hu-nak Nagy Attila, a szervezet elnöke, akivel még szerdán beszélgettünk a választás előkészületeiről.
Az NVI hétfőn kezdte meg az Erdélyből, a Vajdaságból és a környező országok magyarlakta területeiről beérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését. Az idén összesen 456 ezer, magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túli magyar állampolgár jogosult arra, hogy levélszavazattal vegyen részt az országgyűlési szavazáson és az azzal egy időben zajló népszavazáson. Az előző, 2018-as választáson a levélszavazókra is igaz volt a magyarországi országos szavazási részvételi arány, így az idén 300 ezres részvételi létszám is elképzelhető. 2018-ban 278 ezer levélszavazatot adtak le, ezek közül 225 ezer volt érvényes.
A szerdai beszélgetésen felmerültek azok a korábbi sajtóhírek, amelyek szerint bizonyos helyeken aktivisták járják a falvakat, városokat, hogy felajánlják a segítségüket a szavazatok megfelelő kitöltéséhez. Rákérdeztünk az NVI-elnöknél arra, hogy lát-e kockázatot abban, hogy a levélszavazatok aktivisták kezén keresztül, nem pedig zárt és folyamatosan ellenőrzött útvonalon kerülnek be a konzulátusra, majd érkeznek Budapestre.
Nem hiszem, hogy a szavazópolgárok, akiknek megvan a választójoguk, ne tudnák a szavazólapot értelmezni és kitölteni. Lehet, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek felajánlják a segítségüket, de ezt nem kötelező elfogadni
- fogalmazott Nagy Attila.
A kidobott erdélyi szavazólapokról
Csütörtöki sajtóhírek szerint Marosvásárhely környékén építési törmelékek között találtak kidobott és félig elégetett szavazólapokat. Utólag megkérdeztük Nagy Attilát, hogy mi az NVI álláspontja a történtekkel kapcsolatban:
A Nemzeti Választási Iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.
(Ezt csütörtökön közleményben be is jelentette az NVI - a szerk.)
Nagy Attila előzőleg azt mondta a 24.hu-nak, hogy szerinte a titkosság és a biztonság nem szenvedhet csorbát a határon túli begyűjtési módszerek miatt, mert az összesítésnél "eleve csak az lesz az érvényes boríték, ami le van zárva, így nem tudnak vele mit kezdeni, azzal visszaélni nem lehetséges." A kidobott lapokkal kapcsolatban ismét feltettük a kérdést: vannak-e biztonsági kockázatai annak, hogy nem szigorúan ellenőrizhető szállítási útvonalon, hanem civilekkel, politikai szervezetekkel is el lehet küldeni a kitöltött szavazólapokat?
A választási eljárásról szóló törvény vonatkozó rendelkezése (279. §) szerint a szavazási levélcsomag személyes leadása mellett egyéb - meghatalmazással nem rendelkező - személy általi kézbesítéssel is le lehet adni. Ezért a levélcsomag átadásakor a választónak kiemelt figyelmet kell fordítania a bizalmas küldeményre, hogy az iratok biztonságban vissza is érkezzenek a későbbiekben az NVI-hez.
Az NVI feladata volt az is, hogy a regisztrált szavazónak postai úton küldje ki a borítékokat. Ez Romániában és Szerbiában is az ottani állami postán keresztül történt meg. Nagy Attila szerint arra, hogy a román vagy a szerb posta milyen segítőket, megbízottakat vesz igénybe, az NVI hatásköre nem terjed ki, az iroda a Magyar Postával áll szerződéses viszonyban. A Vajdaságban két hete került nyilvánosságra, hogy több esetben a levélcsomagok a Vajdasági Magyar Szövetség aktivistáinan köszönhetően érkeztek meg. A helyi sajtó szerint ugyanis a Concordia Minoritatis Hungaricae szerződést köthetett a Szerb Postával, hogy ők kézbesítik a levélszavazatokat.
A Nemzeti Választási Iroda korábban a levélszavazásról azt írta, hogy a szavazási levélcsomag kizárólag a jegyzéken szereplő választópolgárnak személyesen adható át, meghatalmazottnak nem. Nagy szerint viszont az NVI szerepéről a Nemzeti Választási Bizottság, majd a Kúria is kimondta, hogy ezért nem vonható felelősségre.
Folyamatos kritika volt a külföldi választási részvételi lehetőségekkel szemben, hogy a nyugat-európai országokban élő magyar állampolgárok számára nincs elegendő szavazókör, sokat kell utazni, és a tumultus miatt sokat kell várakozni a helyszíneken.
Idén jelentősen növekedett a helyszínek száma. Amíg 2018-ban 118 külképviseleten nyitottak meg szavazóhelyiségeket, most 146 külképviseleten lehet majd szavazni. A választási törvény mondja ki, hogy a szavazást a külképviseleteken lehet lebonyolítani, új külképviselet nyitásáról pedig csak a kormány dönthet, ezért az NVI az állampolgári igények ellenére nem tud újabb helyszíneket felvenni a szavazáshoz, az NVI azzal tud segíteni, hogy a nagy választói létszámú helyszíneken minél méltóbb körülményeket próbál teremteni. Londonban például az idén nagyobb, 1200 négyzetméteres helyszínen várják a Nagy-Britanniában élő állampolgárokat a korábbi 250 négyzetméteres helyett, és harmadával több ember bonyolítja, ez minőségi változást jelent
- mondta az NVI elnöke.
Arra a megjegyzésre, hogy Erdélyben vagy a Vajdaságban nemhogy sor nincs, hanem házhoz mennek egyes szervezetek, hogy begyűjtsék és elvigyék a szavazatokat, Nagy Attila azt mondta, két külön jogintézményről van szó:
Nyugat-Európában a külképviseleteken magyar lakcímmel rendelkező állampolgárok szavaznak, ezért ők a választáson a magyarországi lakóhelyük szerinti egyéni képviselőjelöltre is szavazhatnak, a levélben szavazók viszont (itt válik el a szabályozás logikája) csak pártlistára adhatják le voksaikat, egyéni jelöltekre nem.
Az idén 158 200-an jelentkeztek át más, a lakhelyüktől eltérő szavazókörbe, ami kevesebb, mint 2018-ban, akkor 200 ezer volt ez a szám. Az átjelentkezések a szavazás napja előtti mínusz kilencedik napon lezárultak, ami az NVI-elnök szerint lehetővé teszi, hogy a helyi bizottságok jobban felkészüljenek a plusz szavazókra. Mint mondta, kizárni ezekkel az intézkedésekkel sem lehet, hogy nagy sorok alakuljanak ki, ezért a választókon is sok múlik: "ne hagyják a szavazást az utolsó órákra".
