Az orosz-ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetről szóló törvényjavaslatot fogadott el szerdán az Országgyűlés. A javaslatot 116 igen, 43 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadták el.
A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló előterjesztés alapján a kormány november 1-jéig, azaz öt hónapig kap az Országgyűléstől felhatalmazást arra, hogy a különleges jogrendi eszközökkel éljen.
A kormány a különleges jogrendben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására kap felhatalmazást
- a menekülő emberek segítésére, támogatására, elhelyezésére,
- a felmerülő káros gazdasági hatások kivédésére, a következmények enyhítésére,
- továbbá arra, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit.
Veszélyhelyzet esetén a kormány olyan rendeleteket alkothat, melyekkel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint rendkívüli intézkedéseket hozhat. A kormány május 25-étől hirdetett veszélyhelyzetet, amire azok után van lehetősége, hogy javaslatára a kétharmados kormánypárti többségű parlament május végén megszavazta az alaptörvény tizedik módosítását. A kormány ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy a szomszédban zajló háború esetén is veszélyhelyzetet hirdessen. A rendeletek 15 napig maradnak hatályosak, azonban a parlament most felhatalmazást adott a kormánynak ennek meghosszabbítására.
A Covid-járvány miatti veszélyhelyzet több mint két évvel a meghirdetése után, május 31-én szűnt meg, de az új alaptörvény-módosítás után a háború miatt fenn lehet tartani a rendkívüli jogrendet. A 2016 óta tartó migrációs válsághelyzet szeptember 7-éig marad hatályos.
Szabó igen, Nikogosz igen, Tordai nem
A parlament mentelmi ügyekben is döntött. A mentelmi jog minden parlamenti képviselőt megillet, ennek köszönhetően nem vonható felelősségre a bíróság vagy más hatóság előtt szavazata, véleménynyilvánítása miatt, és emiatt büntetőeljárás sem indulhat ellene.
Az Országgyűlés ugyanakkor felfüggesztette Szabó Tímea párbeszédes parlamenti képviselő mentelmi jogát, 118 igen, 49 nem szavazat és egy tartózkodás mellett. A képviselő rágalmazás vétsége miatt veszíti el mentelmi jogát. Ilyen, magánvádas ügyekben a parlament nem szokta felfüggeszteni a politikusok mentelmi jogát, az illetékes szakbizottság ezúttal sem javasolta ezt, a kormánypárti többség azonban másképp döntött. Szabó Bús Balázs korábbi fideszes óbudai polgármestert vádolta pedofil bűncselekményben való bűnrészességgel egy Facebook-videóban.
A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat bejelentését Jakab István levezető elnök sorozatos nyelvbotlásai miatt ötször kellett megismételni,
mivel a fideszes politikus háromszor is azt mondta tévesen, hogy nem függesztették fel Szabó mentelmi jogát, egyszer pedig azt, hogy a szavazati jogát függesztették fel. Végül két párttársa is ügyrendben kért szót, és kérte Jakabtól a határozat helyes kihirdetését, amit a levezető elnök végül az ötödik nekifutásra sikeresen teljesített.
A szintén párbeszédes Tordai Bence mentelmi jogát nem függesztették fel: 13 igen, 145 nem, 7 tartózkodás mellett. Az ellenzéki politikust párttársához hasonlóan magánvádas rágalmazási ügyben kérték ki.
Akopjan Nikogosz örmény nemzetiségi szószóló mentelmi jogát, egyhangúlag, 169 szavazattal függesztették fel. A nemzetiségi képviselő mentelmi jogának felfüggesztését választás rendje elleni bűntett miatt kérte a bíróság.
Orbán fizetésemelése salátába ágyazva
Lezajlott annak a salátatörvénynek (törvényjavaslat egyes törvényeknek a honvédelemmel, a gazdaságfejlesztéssel, valamint a kormányzati igazgatással összefüggő módosításairól) a vitája, ami többek közt a kormányfő fizetését is alaposan megemelné, az eddigi havi bruttó 1,5 millió forintról 3,5 millióra (emellett jár neki képviselőként havi 1,3 millió forint képviselői alapdíj is).
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség e javaslatot beterjesztő államtitkára a sokkal jobban kereső osztrák kancellár és cseh miniszterelnök fizetésével példálódzott, az ellenzéki kritikák szerint viszont nem volt jó az időzítés, a megszorításszerű intézkedések idején. Arató Gergely (DK) fura hasonlattal élve így fogalmazott: ez a salátatörvény "minden saláták salátája", ami egy tányéron francia saláta, mákos tészta és mazsola is. Novák Előd (Mi Hazánk) egyszerűen mosléktörvénynek nevezte a javaslatot. Szavazás erről egyébként csak hétfőn várható.
