A jövőben elég lenne írásban átadni az új dolgozónak a munkavédelmi előírásokat egy új tervezet szerint. A szakszervezetek szerint a salátatörvénybe rejtett javaslattal több probléma is van.
Három nappal ezelőtt jelent meg az a salátatörvény-tervezet, mely egyszerre módosítaná a munkavédelmi törvényt és a munkavédelmi oktatás szabályait. Kedden az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) közös nyilatkozatban sürgetett szakmai egyeztetést, mert véleményük szerint életveszélyes következményekkel járhat a törvénymódosítás.
A szakszervezetek meglátása szerint a kormány a módosítással levenné a munkáltatók válláról a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget, amit teljes egészében a munkavállalókra hárítana. A tervezet szerint ugyanis a jövőben a munkáltató egyetlen, kézbe adott vagy e-mailen átküldött írásos oktatási anyaggal letudhatná a munkavédelmi tájékoztatást, amit egyáltalán nem biztos, hogy a dolgozók el is olvasnak.
Miskéri László, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője szerint több gond is van az augusztus 13-án megjelent tervezettel.
– Túl általános a megfogalmazás, a szövegből nem derül ki, hogy mely munkáltatókra gondoltak – kezdte a felsorolást lapunk kérdésére a szakértő. – De tételezzük fel, hogy meghatároznak egy munkáltatót, és például az önkormányzatokra vonatkozik majd ez a módosítás. Azonban munkáltatókról van szó és nem munkakörökről, miközben egy önkormányzat szerteágazó tevékenységet végeztet: kisebb kockázatot jelenthetnek munkavédelmi szempontból az adminisztratív munkavégzők, miközben füvet nyírathatnak a közmunkásokkal, lakatosmunkát végeztethetnek a településen, de egyéb más, munkavédelmi szempontból rizikósabb feladat is szóba jöhet. Millió olyan helyi sajátosság van, amit oktatás keretében el kell mondani az új belépő dolgozóknak. Az is érthetetlen, hogy ha egy régebbi dolgozó új munkaeszközt kap, akkor számára már oktatást kell tartani. De kérdem én, hogy az új belépőnek nem új az a munkaeszköz, amivel dolgoznia kell?
– Milyen következményei lehetnek annak, ha ezt a tervezetet módosítások nélkül bevezetik?
– Csak jósolni lehet. Az látszik, hogy Magyarországon a munkahelyi balesetek száma elég magas. Idén áprilisban 68 védősisakot helyzetek el a szokásos megemlékezésen a szakszervezetek az emlékmű talapzatán, vagyis ennyien veszették életüket tavaly munkavégzés közben, és ötezerre tehető a munkabalesetek száma. Én azt vizionálom, hogy nem csökkeni, hanem növekedni fog a balesetek száma. Hiába végzi jóhiszeműen a munkáját a dolgozó, ha nincs kioktatva arra, hogy mire kell odafigyelni.
– Melyik munkakörök számítanak a legveszélyeztetettebbnek?
– Többnyire fizikai munkakörökről beszélünk, ezek közül is az építőipar vezeti a szomorú statisztikát. De a nemzetgazdaság összes ágazatából vannak áldozatok.
– Mi állhat a három napja megjelent módosítás tervezetek hátterében?
– Feltehetően a kormány ezáltal csökkenteni akarja az adminisztrációt és a terheket. De vajon mennyivel egyszerűbb és olcsóbb az, hogy a munkavédelmi anyagot kinyomtatják papírra, amit az emberek kezébe nyomnak? Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy mindenkinek van számítógépe és e-mail címe, ahova csak átküldik az általános tájékoztatót arról, hogy mire vigyázzon. Én úgy gondolom, hogy a munkáltató felelősségét akarják átnyomni a munkavállalóra.
– Miért pont most nyújthatták be ezt a tervezetet?
– Egy korábbi rendeletben ehhez hasonlóan fogalmaztak a tűzvédelmi oktatásról, lehet, hogy ezt akarják szinkronba hozni.
– Összefüggésben állhatnak az esetleges munkavédelmi módosítások a hamarosan hazánkban épülő új gyárakkal?
– Igen, én párhuzamot vonok a kettő között. Nemsokára idehoznak egy halom embert a szalagok mellé dolgozni. A munkavédelmi törvény azt mondja, hogy munkavédelmi oktatást munkaidőben köteles megtartani a munkáltató. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók egy, két, három órát ott ücsörögnek, és hallgatják az oktatást, tesztlapokat töltenek ki, nem pedig a szalag mellett állnak. Így azonban belépésnél kezébe nyomják a brossúrát, azzal pedig nem foglalkoznak, hol és mikor olvassa el, ha elolvassa egyáltalán. A lényeg az, hogy a munkáltatók eleget tettek az előírásnak.
– Milyen javaslatai lennének a szakszervezeteknek a tervezettel kapcsolatban?
– Biztosan finomításokra lenne szükség, például a megfogalmazásoknál. El tudunk képzelni olyan munkaköröket, ahol elég lehet az írásbeli tájékoztatás. De itt most nem munkakörökről van szó, hanem munkáltatókat határoznak meg, ami nagy különbség.
