Habár a köztársasági elnök szombaton lemondott posztjáról, a történetben lehet még csavar, például akkor, ha az országgyűlési képviselők nem fogadják el Novák távozási szándékát.
A törvény szerint Novák Katalin lemondásának érvényességéhez a parlament elfogadó nyilatkozata szükséges, de a képviselők 15 napon belül akár arra is kérhetik a köztársasági elnököt, hogy újból fontolja meg elhatározását – írja a 24.hu.
Ha a képviselők nem kérik, hogy az államfő gondolja át a döntését, a köztársasági elnök pedig írásbeli nyilatkozatával fenntartja az elhatározását, az Országgyűlés nem tagadhatja meg a lemondás tudomásulvételét.
A választás időpontját a parlament elnöke tűzi ki. Az új államfő hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke, Kövér László gyakorolja. A helyettesítés idején a házelnök a képviselői jogait nem gyakorolhatja, feladatait a parlament által kijelölt alelnök látja el. A parlament tavaszi ülésszaka február 26-án kezdődik, de a házelnök összehívhat egy rendkívüli ülést ezt megelőzően is.
Mint ismert, a rendszerváltás óta nem Novák Katalin az első köztársasági elnök, aki lemondásra kényszerült. 2012 januárjában a HVG plágiumvádat fogalmazott meg Schmitt Pállal szemben: kiderült, az akkori köztársasági elnök másolta az 1992-ben jegyzett doktori disszertációjának jelentős részét, közel 180 oldalt.
A házelnök május 10-ig látta el az államfői feladatokat, ekkor lépett hivatalba az új köztársasági elnök, Áder János, akit Schmitt lemondása után két héttel Orbán Viktor miniszterelnök jelölt a posztra. Áder megválasztásáról akkor május 2-án döntött a parlament.
