A járvány negyedik hullámára meghatározó ellátási tényezővé vált a magánszektor, szereplőinek bevétele pedig tavaly meghaladta a 900 milliárd forintot - mondta el csütörtöki sajtótájékoztatóján Leitner György. A Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke elmondta, a legnagyobb - a szakember szerint továbbra is túl magas - összeget, 420 milliárd forintot a gyógyszerek nélküli készpénz kiadások teszik ki. Ezek azok a költések, amelyet a beteg például konzultáció, vagy vizsgálatok miatt kifizet a magánegészségügyben. Az iparág szürke zónájában működő - általában lakásrendelő-méretű - szolgáltatók be nem jelentett jövedelmét 125 milliárd forintra becsülik.
A járvány egyértelmű nyertese a laborszolgáltatók voltak: például a közfinanszírozott ellátást is végző Synlab 2020-ban 18 milliárd forintnyi forgalmat bonyolított, de szép növekedést könyvelhet el az ortopédia és a szülészet-nőgyógyászat is - ismertette a szakember.
- Az elmúlt 5 évben egyértelműen kiderült, hogy a magánegészségügy nem a gazdagok kiváltsága, az alsó középosztályból is sokan keresnek fel, főleg az elmúlt két évben magánegészségügyi szolgáltatókat - fogalmazott Leitner György.
A szakember ismertetett egy, 2020 februárjában - tehát még a járvány előtt - a Századvéggel közösen készített felmérést is. Ebből többek között kiderül, hogy a privát egészségügyben is dolgozó orvosok átlagosan 1,3 állami és 1,5 magánintézményben vállaltak munkát, munkaidejük pedig kétharmad-egyharmad arányban oszlott meg az állami és a privát munkahely között. A szakember szerint jól látható, hogy az orvosok már a járvány előtt is túlterheltek voltak, erre érkezett a Covid.
2020 elején összességében az állami egészségügyi munkahely megítélése meglehetősen negatív képet mutatott a szakorvosok részéről. A kép nem csupán a sokat emlegetett szegényes körülmények miatt borús, hanem a szervezetlenség, kiszámíthatatlanság okozta kiégés, túlterheltség következtében is - olvasható a kutatásban. Ez utóbbi különösen igaz a kórházi, klinikai környezetre, amelyet hosszú távon nem képesek az orvosok tolerálni. Ennek következtében kétféle menekülő útvonalat tárt fel a kutatás: magánegészségügyi szerepvállalását kezdi el erősíteni a szakorvos, emellett a kórházi jelenlétét próbálja bizonyos napokra, vagy 4/6 órás munkarendre csökkenteni. A másik menekülő útvonal az, hogy az orvos járóbeteg szakrendelői ellátásba "megy ki" dolgozni. Egyesek újabb szakvizsga - háziorvos - megszerzésével próbálnak diszponálni saját munkaidejük felett - derült ki felmérésből.
Ezzel szemben összességében a magánegészségügyről festett kép túlnyomóan pozitív az orvosok körében. A magánellátás zömében megvalósítja azokat az értékeket, amelyek az orvosok számára kiemelkedően fontosak. A betegellátás, a munkakörülmények, a szervezettség gyógyításcentrikus, a betegutak gördülékenyen haladnak. Az orvos kompetensnek, hatékonynak érzi magát ebben a közegben, energiája a betegre összpontosulhat. Az ellátóterület hátrányaként a kevésbé változatos eseteket említik.
Drágul a magánegészségügy
Leitner György beszélt arról is, hogy az állami egészségügyben bevezetett jelentős orvosi béremeléssel a magánszolgáltatóknak is lépést kell tartaniuk, ami az árak emelkedéséhez vezet. Már a járvány alatt drágultak a szolgáltatások:
a szakorvosi konzultációs díjak a néhány évvel ezelőtti 15-20 ezer forintos árakhoz képest ma már 25-30 ezer forint körül vannak.
A járvány miatt megnövekedett várólisták kapcsán Leitner György hangsúlyozta, még jobban ki lehetne használni a magánegészségügy kapacitásait, főleg azokon a területeken, ahol jelentős várakozásra kényszerülnek a betegek (ortopédia, szemészet, gyermekgyógyászat, képalkotó diagnosztika). Ezeken a területeken vett át ugyan szolgáltatásokat a magánszektor, de hangsúlyozta: lenne kapacitás ennél többet is átvenni.
Az eddiginél hosszabb várólisták a magánszektorban is megfigyelhetők, de Leitner György hangsúlyozta: a szolgáltatók képesek a jelenleginél több pácienst ellátni. Van néhány terület, ahol napokban mérhető, minimális szintű várakozás megfigyelhető a magánegészségügyben is, ami azt jelenti, hogy előfordulhat, másnapra nem, csak pár héttel későbbre kap időpontot a beteg.
Nincs tömeges orvoselvándorlás az államiból a magánba
Az államiból a magánegészségügybe történő orvosátvándorlásról Leitner György azt mondta, hogy bár konkrét adatok nincsenek, de átáramlásról nem lehet beszélni. Annyit lát, hogy az orvosok megpróbálják a mostani helyzetet jól kihasználni, és megtartani állami állásukat is, mert a béremelés jó anyagi helyzetet biztosít számukra, másrészt pedig sok orvos számára az állami nyújt egy változatosabb, szakmailag jelentősebb, diverzebb ellátási lehetőséget.
Tömegek tehát nem mondták fel állami állásukat, de valóban jelentkeztek olyan orvosok, akik eddig nem dolgoztak a magánszektorban, és most úgy gondolják, megpróbálják - tette hozzá a Primus elnöke, aki elismerte: valamennyire nőtt is az alkalmazotti létszám. 2020-ban 17 százalék volt alkalmazotti státuszban a magánegészségügyben, ha ez most 20, akkor sokat mondok - fogalmazott Leitner György.
Újságírói kérdésre beszélt arról is, hogy
az egészségügyi dolgozók kötelező oltása miatt voltak olyanok, akiket el kellett bocsánati a magánszektorban, bár nem nagy számban.
A 800 embert foglalkoztató Affideában - aminek Leitner György a vezérigazgatója - kevesebb, mint öt dolgozótól kellett megválni, mert nem oltatták be magukat.
Nincs a két rendszerre elég orvos
Leitner György szerint korábban többször is keresték az állami döntéshozókat és felajánlották nekik a segítséget, sőt párbeszéd is kezdődött az év elején, a járvány azonban közbeszólt, és a tárgyalások elakadtak. A Primus Egyesület most a választásokra tekintettel a pártoknak tíz kérdésből álló kérdéssort juttat el, arról érdeklődve, milyen elképzeléseik vannak a magánegészségügyet illetően.
- A járvány negyedik hulláma is megerősítette: égető szükség van az egészséges, szabályozott, egymás erősségeire építő működési rend kialakítására a privát és az állami egészségügy között - hangsúlyozta Leitner György, hozzátéve: nincs a két rendszerre elegendő orvos Magyarországon, ezért nélkülözhetetlen a szabályozott és átlátható együttműködési keretrendszer, illetve finanszírozás kialakítása.
"Ennek egyik fontos eleme a szektorsemleges szolgáltatásvásárlás, ez azonban nem valósítható meg transzparens árazás nélkül, hiszen ma nem látni, hogy mennyibe kerül valójában egy-egy beavatkozás az állami kórházakban. A rejtett költségek érdemben torzítják, ellehetetlenítik az összehasonlítást, ezért könnyű olyan kijelentéseket tenni, hogy a privát ellátás »nagyon drága«. Az átlátható finanszírozás eredményeképpen a magánszolgáltatók bevonásával a várólistákat is hatékonyan csökkenteni lehetne" - hangsúlyozta a Primus elnöke.
