Pár hete még azon folyt a vita, hogy az AstraZeneca ne vigye az Egyesült Királyságba a vakcináját, ne részesítse őket előnyben, hanem szállítsa le azt a mennyiséget, amit megígért az Európai Uniónak. Az EU azért is volt ilyen harcos, mert számtalan kritika érte - és éri a mai napig -, hogy lemaradt az oltások beszerzésében és felhasználásában. Bőven előtte jár Izrael, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is, hogy csak a nagyobb, gazdagabb országokat említsük.
Mára viszont látszólag megváltozott a helyzet, legalábbis annyiban, hogy az országok még azt a vakcinamennyiséget sem tudják felhasználni, ami eljut hozzájuk. Pedig a tömeges szállítmányok csak a következő hetekben, de még inkább a második negyedévtől várhatók. Németország esetében ez azt jelenti, hogy az első negyedév 18 millió dózis vakcinája után a másodikban 77 milliót, a harmadikban 127 milliót szállítanak majd le.
Ráadásul a napokban zöld jelzést kapott a Johnson & Johnson vakcinája az Egyesült Államokban, de az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is így dönthet akár már március közepén. E készítmény nagy előnye, hogy a többivel ellentétben - noha valamivel kisebb hatékonyságú a Pfizer és Moderna oltóanyagánál - egy dózis elég belőle, nem kell megismételni az oltást.
A fel nem használt oltóanyagok listáján február 22-én Magyarország volt az első helyezett, mindössze 44,6 százalékát használta fel a beszerzett mennyiségnek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, az ECDC adatai szerint, azóta viszont változott a helyzet, az operatív törzs éppen felgyorsítja az oltási folyamatot azzal, hogy nem tartalékolják a készleteket a második oltásra.
Németországban 1,5 millió dózis, vagyis az eddig kapott vakcinák több mint az ötöde vár arra, hogy beadják őket. A Welt szerint Franciaországban sem oltották be még a felét sem a megkapott 3,5 millió dózisnak.
A különböző oltóanyagok felhasználása között is különbségek vannak
Február 21-ig az ECDC oldalán elérhető adatok szerint Magyarország a legnagyobb arányban a Pfizer-BioNtech vakcináját használta fel, a 670 ezer beszerzett dózis 85 százalékát, ezt követi a Moderna 39 ezer vakcinájának 54 százaléka, az orosz Szputnyik 46 ezer adagjának 40 százaléka, végül az AstraZeneca majdnem 170 ezer adagjának csupán 25 százaléka. A kínai Sinopharm már megérkezett 550 ezer oltóanyagát akkor még nem kezdték el használni, azóta viszont a felét beadták, és a következő napokban a másik felét is be fogják.
Nem Magyarország az egyedüli, ahol az AstraZenecát valamiért csak nagyon kis mértékben használták fel eddig, igaz, nálunk azzal a hétvégén tervezik a 60 évesnél fiatalabb krónikus betegek tömeges oltását. A Guardian számításai alapján az EU országaiban összességében ötből négy dózis AstraZeneca oltóanyag még várakozik a felhasználásra. Németországban ebből a vakcinából a megkapottnak csak a 13 százalékát használták fel, és ez nem a legrosszabb arány: Belgiumban ez 4 százalék, Bulgáriában pedig csupán az egy százalékát adták be eddig.
Több okból is furcsának tűnhet, hogy ez így alakult
Ez a vakcina volt az, ami miatt vita alakult ki a gyártó, az Egyesült Királyság és az EU között: utóbbi ugyanis nem kapja meg a megállapodott 80 millió dózist, helyette csak 31 milliót az év első negyedévének végéig. A cég szerint ez azért fordulhatott elő, mert belga és holland gyáraik termelési kapacitását elszámolták, az EU szerint viszont azért történhetett meg, mert a cég előnyben részesítette az Egyesült Királyságot. Kompromisszumként a cég az ígért mennyiség felét, 40 millió adagot lesz képes leszállítani március végéig.
Mondhatnánk, hogy jelenleg mindegy is, annyira nem állnak jól a felhasználásával az európai országok. Pedig olcsóbb - bár pontos számokat nem tudni, de a Modernáé állítólag 15, a Pfizeré 12, az AstraZenecáé viszont csak 1,78 euró -, és könnyebb raktározni a brit-svéd fejlesztésű adenovírus vektorvakcinát (az orosz oltóanyag is ilyen), mint a Pfizer vagy a Moderna mRNS oltóanyagát.
A nyugati kínai
A háttérben több ok is áll, de legtöbbször azt emlegetik, hogy kevéssé hisznek az AstraZeneca oltóanyagában a Moderna vagy a Pfizer vakcinájához képest. Angela Merkel német kancellár múlt héten a Frankfurter Allgeimeine Zeitungnak adott interjújában is erről beszélt:
Jelenleg bizalmatlansági problémával szembesülünk az AstraZeneca vakcinájánál.
Az AstraZeneca vakcinája Nyugaton olyan, mint Magyarországon legfőképpen a kínai vakcina, ami tőlünk nyugatabbra azért nem kérdőjeleződik meg, mert fel sem merült, hogy a közeljövőben használják.
Pedig az AstraZeneca vakcinájáról egész sok mindent tudni, a vállalat nyilvánossá tette a kutatásainak eredményét, ahogy a Pfizer és a Moderna is, de még az oroszok is megjelentették eredményeiket az egyik legbefolyásosabb tudományos lapban, a Lancetben. Jóval kevesebbet tudunk a kínai oltóanyagról, és a bizalom növekedését az sem segíti, hogy a minél gyorsabban nyájimmunitást elérni akaró magyar hatóságok is némák.
Kapcsolódó
Az EU vakcinaengedélyezése nagyon szigorú, a hazairól semmit sem tudni
Az EMA folyamatát elejétől a végéig át lehet tekinteni a honlapon, az OGYÉI-t lehetetlen elérni.
De minek köszönheti a svéd-brit vakcina a bizalmatlanságot?
Több okot is említenek. Egyrészt, hogy
indokolatlanul rossz sajtót kapott,
ahogy azt Monsieur Vaccin, azaz a francia oltási programért felelős Alain Fischer nyilatkozta. A kezdeti hírek nem voltak túl rózsásak az addig ismert másik kettő vakcina hatékonyságához képet. Csak 70 százalék körüli hatékonyságot tulajdonítottak neki.
Az sem javított a helyzeten, hogy megérkeztek a hírek: a dél-afrikai mutációval szemben kevéssé hatásos, emiatt Dél-Afrika fel is függesztette az oltását.
Aztán az egyes országok ajánlása sem tett jót. Így Franciaország, Németország és Lengyelország hatósága sem ajánlotta a 65 év felettiek körében való felhasználását, szemben az Egészségügyi Világszervezet és az EMA ajánlásával, melyek 18 év felett bizonyos korlátozásokkal (HIV-fertőzöttség, immunhiány, terhesség) mindenkinek ajánlják.
A nem ajánló országok arra hivatkoznak, hogy nincs elegendő adat arra, hogy a 65 év felettieknél is ugyanúgy hatékony lenne a vakcina, mivel a nyilvánosságra hozott adatok szerint az AstraZeneca kutatásában mindössze 12 százalék volt 55 feletti, míg az engedélyezők azzal érvelnek, hogy éppen arra nincs adat, hogy ne lenne hatásos a 65 éven felettiek körében a vakcina.
Másrészt a szakértők azt hozzák fel, hogy bár a mutáció felismerésében kevésbé hatékony, de a vírus eredeti részét felismeri az AstraZeneca vakcinája, így a variánsokkal szemben is hatásos oltóanyag.
Közben újabb tanulmányok láttak napvilágot. Egy skót tanulmány például arra jutott, hogy 81 százalékkal csökkenti a beadást követő negyedik hétre a kórházba kerülés esélyét a 80 felettiek körében egy dózis AstraZeneca oltóanyag, sőt a kórházba kerülést nagyobb hatékonysággal el lehet vele kerülni, mint a Pfizer/BioNtechével. Egy hétfőn megjelent brit kutatás szerint pedig mind az Oxford-AstraZeneca, mind a Pfizer/BioNtech vakcinájából egy dózis már több mint 80 százalékban hatásos a kórházba kerülés megelőzésében. Az első dózist követő négy hétben még nagyobb védelmet is ad a 70 év felettiek körében bizonyos esetekben, mint az mRNS vakcina. Utóbbi 57-61, előbbi 60-73 százalékos hatékonyságú.
Németországban az AstraZenecával szembeni elégedetlenségre az is ráerősített, hogy két kórház dolgozóinak egy részénél olyan heves mellékhatások jelentkezek, hogy másnap nem voltak képesek felvenni a munkát. Igaz, szakértők egyből kiemelték, teljesen normális, ha oltási reakciók jelentkeznek.
Franciaországban pedig Emmanuel Macron segített rá a bizalmatlanságra, amikor egy januári megszólalásában minden alap nélkül úgy nyilatkozott, hogy 65 év felett az AstraZeneca vakcinája "kvázi hatástalan". Igaz, azóta viszont már azt is mondta, hogy szívesen beoltatná magát vele, ha úgy hozná a sors.
Nem csak a bizalmatlanság okoz gondot
Van egyéb oka is, hogy az oltási számok nem tartanak lépést az érkező vakcinák számával. Németországban például úgy sikerült felhalmozni a múlt hét péntekig 2,5 milliót, hogy eddig heti átlag egymillió dózis érkezett, míg mostantól március 21-ig heti 1,7 millió adag érkezik az országba. Mostanáig a napi oltási rekord 170 ezer fő volt, és ha ez így megy tovább március utolsó előtti hetére már 5 millió dózis vakcina vár majd beoltásra, azaz marad felhasználatlanul. Igaz, Németországban például még nem olthatnak a háziorvosok, ez a közeljövőben valószínűleg megváltozik, ahogy a gyógyszertáraknál is várható egy ilyen lehetőség.
A német föderális rendszer sem tesz jót, Dániában például erősen központosított az egészségügyi rendszer, szinte minden egyes vakcinát be is oltanak azonnal (ráadásul egy olyan fecskendőt használnak, amivel egy üvegcséből hat helyett hét adagot nyerhetnek ki). A Welt előző szerdán szedte össze, hogy Szászországban például az AstraZeneca vakcinájának mindössze öt százalékát használták fel, míg Rajna-vidék-Pfalz tartományban a 40 százalékát. A területi megosztottság mögött is egyrészt a bizalmatlanságot vélik.
Még az előbbi "éltanuló", Rajna-vidék-Pfalzban is úgy látják, hogy az AstraZenecáért 10 százalékkal kevesebben mennek el, mint akiket a Pfizer/BioNtech vakcinájával oltanának. Mégis sikeresebbek, és ezt annak tulajdonította az egészségügyi minisztériumuk egyik szóvivője, hogy sok energiát ölnek a felvilágosító kampányba, több olyan online eseményt is tartottak, amiken bármit meg lehet kérdezni a szakértőiktől a vakcinákról.
A tapasztalatok azt is mutatják, hogy az oltással kapcsolatos esetleges fenntartásokat gyakran el lehet oszlatni az oltási központ egy orvosával való személyes beszélgetés során
- tette hozzá.
A területi megosztottságot Olaszországban is érzékelni, ahol a déli Calabriában a vakcinák 57 százalékát használták fel, Toszkánában viszont a 86 százalékát. Olaszország egyébként a kezdeti időkben jól állt, de aztán lelassult az oltási kampányuk, nagyjából a vakcinák negyedét nem használták még fel. Itt is főleg az Oxford-AstraZeneca vakcinájával szembeni bizonytalanság a fő ok, az Il Sole 24 Ore szerint a dózisoknak csak a 10 százalékát használták fel. Franciaországban pedig általában a vakcinákkal szembeni szkepticizmus miatt áll nagyon rosszul a beoltottsági ráta.
Franciaország és Németország is azon országok között van, melyek nem engedélyezték a 65 év felettiek körében az AstraZeneca oltóanyagát. Hétfőn a franciák az új információk ismeretében ezt a kitételt eltörölték, Németországban az állandó oltási bizottság (Stiko) vezetője úgy nyilatkozott a múlt hét végén, hogy hamarosan változtathatnak a helyzeten.
Közben a német politikusok is egyre hangosabbak, köztük a bajor miniszterelnök, Merkel egyik lehetséges utódja, Markus Söder is, aki nem elégedett a tempóval, és szerinte a mostani helyzetnek nem szabadna előfordulnia, hogy egyrészt kevés az oltóanyag, másrészt viszont annak egy része felhalmozódik. Éppen ezért az AstraZenecánál törölné az oltási sorrendet.
A bizalmatlanság mellett a másik, a területi különbségeket is okozó faktor az, hogy eltérő az egyes tartományok oltási terve, és máshol is tartanak benne. Van, ahol most a terv szerint az időseket oltják, ők viszont nem kaphatnak az AstraZenecából.
Szerdán a tartományi vezetők újból összeülnek, hogy a koronavírus-járvány elleni intézkedéseket felülvizsgálják. Egyre nagyobb a nyomás rajtuk, mert egyre többen követelnének már lazításokat, vagy legalábbis, hogy mutassanak valamiféle tervet a normalitáshoz való visszatérésre. Ezt azonban megnehezítik a mutációk terjedése miatt valamelyest növekvő esetszámok és - az ezzel összefüggő - fel nem használt vakcinák is. Amire az oltási tervek felülbírálata lehet az egyik megoldás.
Vagy még inkább - ahogy azt a nagykoalíció kisebbik pártjának, a szociáldemokrata SPD-nek a járvány alatt nagy népszerűséget vagy legalábbis ismertséget hozó egészségügyi szakértője, Karl Lauterbach is mondja -, ha a hatóság végre tényleg úgy döntene, hogy a 65 év felettieket is lehet oltani az AstraZenecával, mert így nem csak a felhalmozódás szűnne meg, hanem sok haláleset is megelőzhető lenne.
