Nevet változtatott az évszázad rablójának is hívott D. János, aki több mint félmilliárd forintot nyúlt le attól a pénzszállítással foglalkozó miskolci cégtől, ahol telephelyvezetőként dolgozott. Megtudtuk, hogy a hét és fél éves börtönbüntetéséből 2015-ben feltételesen öt év kitöltése után szabadult férfi most már B. Dominikként éli a mindennapjait. Korábbi cinkostársainak pénzmosás miatt kell felelnie.
A hírhedt férfi igencsak feladta a leckét a nyomozóknak a 2009-es sikkasztás után. Úgy elrejtette ugyanis a 600 millió forintot, hogy évekig bottal ütötték a nyomát. D. Jánost pár hónapon belül elkapták, le is ülte a büntetését, de a pénz és az autó csak nem akart előkerülni. Holott a nyomozást kiterjesztették külföldre is, végignézték, hogy a férfi nyitott-e bankszámlát vagy széfet akár saját, akár ismerősei nevére.
Később a hatalmas összeget kifizető biztosító magánnyomozói is bekapcsolódtak a keresésbe. Iszonyatos összegek mentek el a pénz felkutatására. A műszeres keresések, a garázsfelnyittatások költsége bőven meghaladhatta a 200 milliót.
A rendőrség azonban a rengeteg nehézség ellenére sem adta fel a keresést és tíz év eltelte után végül megoldották a rejtélyes ügyet. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség pedig két évvel ezelőtt több ember ellen is vádat emelt különösen nagy értékre elkövetett pénzmosás bűntette miatt, mert közreműködtek az elsikkasztott több száz millió forint megőrzésében és felhasználásában.
A Miskolci Törvényszék végül négy vádlottat ítélt börtönbüntetésre, amelynek végrehajtását egy idősebb elkövetőnél próbaidőre felfüggesztette. Az elkövetőkre közel 300 millió forintos vagyonelkobzást is elrendeltek.
Az ítélet szerint az egyik vádlott baráti kapcsolatban állt, D. Jánossal, mostani nevén B. Dominikkal. Még a bűncselekmény elkövetése előtt megállapodtak abban, hogy a félmilliárd forint értékű pénzösszeg megőrzése fejében 150 millió forint "díjazásban" részesül. A rejtekhely biztosítása, valamint később a bűnös eredetű pénz legalizálása céljából további három ember közreműködésére volt szükség, amelynek költsége újabb 70 millió forint volt.
A pénzt műanyag hordókban és háti permetezőben egy szőlőskertben ásták el, ám ismeretlen körülmények között közel 130 millió forint nedvességet kapott és emiatt megrongálódott. A vádlottak 2010 és 2016 év közötti időszakban a hordókban tárolt pénzt különböző módszerekkel próbálták tisztára mosni. Volt közöttük olyan, aki sporteseményekre fogadott, s szlovákiai kaszinókban próbált szerencsét, mások gépkocsit, ingatlanokat vásároltak, illetve hiteleiket törlesztették.
A dohos bankjegyeket szárítgatni is kellett, két vádlott a sérült bankjegyek kicserélését több ízben is sikerrel kezdeményezte, bankfiókokban beváltatták, vagy készpénz befizetésként jóváíratták. A 2015-ben feltételesen szabadult sikkasztó az őrzésre átadott több száz millió forintból mindössze 47 millió forintot kapott vissza.
A nyomozás során közel 60 millió forint összegben sikerült sérült állagú bankjegyeket lefoglalni, amelyeket a bíróság elkobzott. A vádlottak a pénz bűnös eredetének tudatában összesen mintegy 460 millió forint jogellenes felhasználásában és hasznosításában jártak el.
Egyikük ténybeli beismerő vallomása mellett a bűnösségét is elismerte. Társai közül ketten azzal védekeztek, hogy nem tudták, honnan származik a pénz. Az a vádlott, aki a szőlőskertjében elásva rejtegette a hatalmas zsákmányt, szintén tagadta a bűncselekmény elkövetését.
A vádhatóság az egyik elkövető terhére a vagyonelkobzás súlyosítása iránt, illetve az azt biztosító ingatlanokat terhelő zár alá vétel feloldásának mellőzése céljából jelentett be fellebbezést. Az a vádlott, aki a bűncselekményben vezető szerepet vitt, a szabadságvesztés büntetés enyhítéséért, ia pénzbüntetés mellőzése, valamint a vagyonelkobzás megváltoztatása érdekében fellebbezett. Társai elsősorban felmentés, másodlagosan pedig a büntetés enyhítése céljából fellebbeztek.
A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az 1 év 10 hónap és 4 év 3 hónap közötti tartamban kiszabott börtönbüntetések további enyhítése a jelentős időmúlás ellenére sem indokolt. Álláspontjuk szerint a pénzbüntetés és a vagyonelkobzás intézkedés is egyaránt törvényes, az ilyen jellegű bűnözés eredményes visszaszorítása érdekében a bűnösen szerzett vagyoni haszon elvonása elengedhetetlen.
