Az országos adatok alapján a népességmozgás 2014 óta növekedő mértéke, feltételezhetően a koronavírus-járvány hatására 2020-ban megtorpant, az év folyamán közel 7 százalékkal kevesebben változtattak állandó lakóhelyet, mint egy évvel korábban.
A KSH vonatkozó statisztikái szerint a vándorlási különbözet (egy adott területen 1000 lakosra vetítve az el- és odavándorlók száma) tavaly Pest megyében volt a legmagasabb, ugyanakkor a 11,5 ezrelékes érték elmarad a 2018-as, 13,2 ezrelékes időszakos rekordtól. A fővárosból kiköltözők száma tavaly már ötödik éve meghaladta a beköltözőkét, és a többi városban is már második éve csökkent a vándorlásból származó népességnövekedés. Ugyanakkor a községek népszerűsége ugrásszerűen nőtt az elmúlt két-három évben.
A rövidtávú folyamatok, a fővárosi ingatlanpiac megtorpanása, az agglomeráció térnyerése és a pandémia miatti korlátozások mellett a népességmozgás hosszú távon is szorosan követi az ingatlanpiac eseményeit. A 2009 és 2013 közötti folyamatos visszaesés a belföldi vándorlásban pontosan egybeesik a hazai ingatlanárak mélyrepülésével, míg a lakáspiac 2014-es ismételt fellendülése a lakóhelyváltások ugrásszerű emelkedésében is tetten érhető
- mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A legvonzóbb terület 2020-ban is Pest megye volt, de az elmúlt két év csökkenő vándorlási különbözete összefüggésben állhat a folyamatosan emelkedő megyei ingatlanárakkal. Itt az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján tavaly átlagosan 395 ezer forintos négyzetméterárral találkozhattak az érdeklődők.
Szintén többen költöztek a Közép-, Nyugat-, és Dél-Dunántúlra, mint ahányan elköltöztek a régióból, míg az Alföldre és az észak-magyarországi régióra, bár csökkenő mértékben, de továbbra is az elvándorlás jellemző. 2020-ban azonban a főváros vándorlási vesztesége volt a legjelentősebb.
A budapesti lakosság vándorlásból származó csökkenése öt éve tart. Ennek abszolút számban kifejezett mértéke (-8.600 fő) 2020-ban 16 éves rekordot döntött. Ezzel egy időben viszont a községek népességgyarapodása ( 13.300 fő) megközelítette a 2004-es csúcsot. Érdemes párhuzamot vonni a fővárosban nagyjából ez idő tájt lendületet kapott tömeges lakóparki, nagy volumenű társasházi beruházásokkal, amelyek a megfizethető lakhatás lehetőségével vonzották akkoriban Budapestre a vidéki lakosságot
- tette hozzá Valkó Dávid.
Megyei szinten vizsgálva a népességmozgást egyértelműen kirajzolódik a balatoni ingatlanpiac népszerűségének robbanásszerű növekedése.
A legnagyobb vonzerővel bíró Pest megyét ugyanis Veszprém és Somogy megye követik 8,6 és 8,3 ezrelékes vándorlási különbözettel. Győr-Moson-Sopron megye népszerűsége az előző évhez viszonyítva tavaly 9,1-ről 7,1 ezrelékre csökkent, míg Fejér megyében 5,8 ezrelékre nőtt.
A dunántúli megyék - Győr-Moson-Sopron kivételével, ahová a legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből költöztek - lakosságszám-gyarapodása elsősorban a fővárosból és Pest megyéből odaköltözőknek köszönhető, Pest megye népességét pedig döntően a Budapestről kiköltözők hizlalják.
A legnépszerűbb megyék mindegyikében növekedtek tavaly az ingatlanárak. Veszprém megyében 361 ezer, Somogy megyében 444 ezer, Győr-Moson-Sopron megyében közel 400 ezer és Fejér megyében megközelítően 330 ezer forint volt az ingatlanok átlagos négyzetméterára.
2020-ban a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből vándoroltak el, ők elsősorban a fővárosban és Pest megyében találtak új állandó lakóhelyet. A legkeletibb megyénkben a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 265 ezer forint, míg a legészakibb megyében valamivel kevesebb, mint 203 ezer forint volt tavaly.
Kapcsolódó
Szlovákok lendítették fel a borsodi ingatlanpiacot
Egyre jelentősebb számban vannak jelen a térségben a szlovák vásárlók.
