Egy új tanulmány alapján a jelenlegi rendszerek nem elég hatékonyak a mikroműanyagok kiszűrésére - számol be az IFLScience. A szakértők úgy gondolják, ez veszélyeztetheti az emberi egészséget és az élővilágot is.
A kutatók a létező szennyvíz-tisztító eljárások mikro- és nanoműanyag-kivonó képességét vizsgálták.
Az elemzés során arra jutottak, hogy a módszerekkel a műanyagdarabok csak még kisebb részekre törnek, ez pedig még nagyobb fenyegetsét jelenthet.
Judy Lee, a Surrey-i Egyetem munkatársa és a csapat vezetője szerint az apró műanyagdarabok méretükből adódóan képesek bekerülni az élő szervezetekbe, illetve a víz- és szennyvíz-kezelő eljárásokkal igen messzire juthatnak. Mivel a törmelékek eltömíthetik a szűrőberendezéseket, a tisztítás hatékonyságát is csökkenthetik.
A tanulmány alapján évente mintegy 300 millió tonna műanyagot állít elő az emberiség, ebből nagyjából 13 millió tonna az óceánokba és folyókba kerül. Ha a trend kitart, 2050-re 250 millió tonna műanyag lesz a vizekben, a hulladék ráadásul természetes módon csak nagyon lassan bomlik le.
A szakértők úgy gondolják, hogy a mikroműanyagok problémájának megértésében a kulcs az érzékelés lehet. Mivel rendkívül apró darabokról van szó, jelenleg kifejezetten nehéz felmérni a mennyiségüket.
A WHO idén nyáron közzétett egy jelentést, melyben azt írták, csak minimális egészségi kockázatot jelentenek az ivóvízben lévő mikroműanyagok. A dokumentumban ugyanakkor a kutatók is kiemelték, hogy rendkívül kevés adat áll rendelkezésre a mikroműanyagokkal kapcsolatban, éppen ezért sok még a megválaszolatlan kérdés.
Kiemelt fotó: iStock
