Megzavarják a veleszületett immunitás bizonyos mechanizmusait az mRNS-vakcinák - olvasható egy, a Food and Chemical Toxicology tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban. A szerzők szerint - többek között - az a baj az oltással, hogy hatására a neurotoxikus tüskefehérje hosszabb ideig maradhat a szervezetben, így az mRNS-oltások potenciálisan növelhetik a fertőző betegségek, a neurodegeneratív károsodások és a rák kockázatát. A kifejezetten hosszú cikk számos feltételezett biológiai útvonalat mutat be, amelyeken keresztül az mRNS károsíthatja a szervezetet, de ezeknek az oltóanyagokkal való kapcsolata a bemutatott érvek alapján teljesen spekulatív. Egyes esetekben más vakcinákhoz, régi mRNS-technológiához vagy a Covid-19 fertőzéshez kapcsolódnak, és nem a most engedélyezett mRNS-oltóanyagokhoz.
A tanulmány szerzői azt írják: a kutatás során átnézték a vonatkozó szakirodalmat, és ez alapján állítják azt, amit - csakhogy valójában nem tudnak komoly szakmai cikkeket felmutatni a témában, és a szövegben nem is sikerül igazolniuk az állításaikat.
Felállítanak viszont egy egyelőre igencsak gyenge lábakon álló hipotézist, amit rengeteg feltételezéssel próbálnak megtámogatni - ez egyrészt etikátlan, másrészt pedig járványhelyzetben finoman szólva is felelőtlenség.
Természetgyógyász és informatikus szakérti a Covidot
Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa szerint alapvető probléma a tanulmánnyal, hogy még szakirodalmi áttekintésnek is gyenge, mert hiába állít valamit, azt még az idézett szakirodalommal sem tudja alátámasztani. "Ha van egy hipotézisünk, akkor kell lennie valamilyen kiinduló bizonyítéknak vagy indikációnak is, ami alapján elindulnak a kutatók. Ez az első nagy baj ezzel a tanulmánnyal" - mondta Kemenesi Gábor.
A szerzők, a természetgyógyász Peter A. McCullough és az MIT számítástechnikai és mesterséges intelligencia karának kutatója, Stephanie Seneff állítanak, de nem bizonyítanak, inkább áthárítják a bizonyítás terhét ("shifting the burden of truth"). Ez a tudományban - és az élet sok más területén - nem így működik: egy hipotézist valamilyen szinten alá kell támasztani, nem pedig mással bizonyíttatni, hogy az nem állja meg a helyét. A cikk feltételezi, hogy az mRNS-vakcinák nagyon károsak, majd felhívja a közegészségügyi intézmények figyelmét: bizonyítsák be, hogy ez nem így van.
"Az ilyen módszereket a tudományos publikálásban a revíziós folyamat során irtják. Ennek a cikknek az a fő problémája, hogy rendkívül hipotetikus, ami ki is bukik a szövegből, mert rengeteg feltételes módot használ. Amikor nagyon kemény állítást fogalmaz meg, akkor a szerzők által írt másik, megint csak szakirodalmat áttekintő cikkre hivatkozik" - mondta Kemenesi Gábor. Felhívja a figyelmet, hogy egyetlen olyan bizonyítékot sem hoz a cikk, ami ténylegesen a koronavírus elleni oltásokhoz kötné azokat a káros folyamatokat, amiket felsorol. A szerzők ráadásul a tanulmány összefoglalójában leírt pontok - mondhatni hipotézisek - egyikét sem taglalják magában a tanulmányban.
A szakirodalmi áttekintéstől a metaanalízisig
Korábban már érintettük a tudományos publikációs folyamat legfőbb lépéseit, a McCullough-cikkel kapcsolatban viszont terítékre kerül egy másik téma is: mi az a szakirodalmi áttekintés? Ez az összesítő tanulmányok egyik formája, ez az első szint az ilyen módszerrel készülő cikkekben. Ilyenkor a kutató egy témában egyszerűen manuálisan összegzi a rendelkezésre álló szakirodalom álláspontját. Ezután következik a szisztematikus áttekintés, amikor az összegzést már valamilyen módszertan alapján végzi a kutató, és ezt a módszertant meg is osztja a cikkben. A legmagasabb szint a metaanalízis, amikor nemcsak a szakirodalom álláspontját közli a szakértő, hanem bizonyos szempontok szerint válogat is a rendelkezésre álló tanulmányokból és elemzi is azokat.
A szerzők a VAERS (Vaccine Adverse Event Reporting System) adatbázisát használják, ami egy passzív jelentőrendszer a különböző oltások utáni potenciális mellékhatások nyomon követésére. A VAERS-be mellékhatásként minden bekerül, ami oltás után történt, akár olyasmi is, mint a fogfájás, a combröntgen vagy a kopaszodás. Tudósoknak nagyon jó alap lehet különböző elemzésekre, de ha nem szakszerűen válogat belőle az ember, olyan bakikba futhat bele, mint McCullough és kollégái. Ők ugyanis kiválogattak néhány betegségtípust, és ezt próbálták igazolni a bejelentésekkel. Bár elismerik, hogy a neurológiai betegségek jellemzően hosszú hónapok, évek alatt alakulnak ki, a VAERS-ben lejelentett neurodegeneratív tüneteket is egy az egyben, kritika nélkül a Covid-vakcináknak tulajdonítják. Ugyanez a helyzet a rákkal is:
hiába szerepel a rendszerben daganat kialakulása két nappal a vakcináció után, azt már összefüggésbe hozzák az oltásokkal.
Maga a bejelentőrendszer jól működik, más gyógyszerkészítmények esetén is ez alapján követik a ritka mellékhatások megjelenését - ezzel, és ehhez hasonló adatbázisok segítségével sikerült először a vérrögképződést és a szívizomgyulladást is összekötni a Covid-vakcinákkal. "A passzív monitorozó rendszerek működnek, így vettük észre a trombózist a vektorvakcináknál, a szívizomgyulladást az mRNS-oltásoknál. Ezeknek a kutatásoknak teljesen más volt a felépítésük: látták az összefüggést az adatokban, megvolt az első esettanulmány, és a végén már a biológiai háttere is bebizonyosodott mindkét problémának, így bekerült a vakcina tájékoztatójába" - mondta Kemenesi Gábor.
Jeffrey Morris statisztikai adatkutató, professzor és a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Karának biostatisztikai igazgatója a Coviddal foglalkozó adattudományos blogján részletesen leírja, hogy milyen problémákat talált McCullough kutatásában. Felhívja a figyelmet a jelentési torzításra is, hiszen 2021 óta sokkal több koronavírus-oltással kapcsolatos mellékhatást jelentettek be, mint más oltásokhoz kapcsolódót - de ennek nem az az oka, hogy több is a mellékhatás, hanem az, hogy nagyobb figyelem irányul most ezekre az oltóanyagokra. A szerzők általi megközelítés azt feltételezi, hogy 2021-ben az oltás utáni bejelentési aránya nem változik az egyes vakcinatípusok között, azaz a Covid-oltásokat nem jelentik nagyobb valószínűséggel a VAERS-ben, mint az influenza vagy más vírus elleni vakcinákat, ami finoman szólva is valószínűtlen.
A kutató idéz egy preprintet is, ami a VAERS-adatok alapján vizsgálja a bejelentett halálozásokat. A halálozási számok relatív eloszlása és az oltás után eltelt napok száma nagyjából azonos a Covid-19, az influenza és a zoster oltások esetében, ami azt mutatja: természetes tendencia, hogy több jelentés készül a vakcinációt követő néhány napban.
Nem minden tudományos szaklap egyforma
De hogyan jelenhet meg egy jó szaklapban egy olyan tanulmány, ami még a saját állításait sem képes bizonyítani, és mit tegyen egy laikus, aki próbál eligazodni a tanulmányok útvesztőjében? Tudni kell, hogy a publikációs folyamat során sokat számít az is, hogy az adott szaklapnak kik a szerkesztői, mik a prioritásai, illetve mennyire tartja be szigorúan a szakmai követelményeket.
Kapcsolódó
Tudományos publikálás: gyorstalpaló laikusoknak
A koronavírus-járvány miatt a tudomány egyre több, egyébként békeidőben szigorúan szakmai szemeknek szánt folyamatai kerülnek nagyobb, laikus közönség
"Ennek a lapnak valószínűleg megengedőbb a szerkesztője, a revíziós folyamata, és átengedte egyszerű hipotézisként a cikket. Ez azért súlyos probléma, mert a téma miatt nagy viharokat kavarhat. Ugyanakkor tudományos vitára is alkalmatlan, hiszen a hipotézisek nincsenek kellően felépítve, igazi tudományos indikáció nincs az állítások mögött" - mondta Kemenesi Gábor.
A tudományos közösség ezt a tanulmányt valószínűleg nagyon hamar ki fogja lökni magából, ha nem is vonják vissza, hozzászólások biztosan érkeznek majd a téma szakértőitől. Laikusként pedig nem érdemes tudományos tanulmányokat elemezgetni - bár a koronavírus-járvány hatására egyre többen próbálkoznak meg vele, fontos tudni, hogy ezek elsősorban szakmabeliektől szakmabelieknek szólnak, akiknek megvan a háttértudásuk ahhoz, hogy a helyén kezeljék a benne leírtakat, és szakmai diskurzust folytassanak róla.
