Összefüggést találtak a korrupció és a politikusok elhízása között a posztszovjet országokban - szúrta ki a 444 a Montpellieri Egyetem kutatását. Pavlo R. Blavatskyy kutató és csapata összesen tizenöt, a régi Szovjetunióhoz tartozó ország adatait vizsgálva jutott erre a következtetésre.
A kutatáshoz ezen 15 ország (Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Észtország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Litvánia, Moldova, Oroszország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán) 299 kormánytagjáról készült fotókat vizsgáltak át egy algoritmus segítségével, amely megállapítja kép alapján, hogy a rajta szereplőnek mekkora lehet a testtömegindexe. Ezután a szakértők összevetették az eredményeket azzal, hogy a vizsgált országokban mennyire probléma a korrupció. Kiderült: a kettő között erős összefüggések vannak.
A kutatók alapvetően azért választották a posztszovjet országokat, mert ezekben jellemzően nagy probléma a korrupció.
Utóbbit egyébként a Transparency International Korrupció-érzékelési Indexe (CPI), a Világbank Korrupciós Kontroll Indikátora, illetve az Index of Public Integrity (IPI) alapján állapítják meg, míg a BMI egy egyszerű, egyébként nem is olyan pontos mérőszám.
Kiderült a kutatásból, hogy a politikusok 32 százaléka volt elhízott, az üzbégek, az ukránok és a tádzsikok nem álltak túl jól a témában. A legslankabbak a három balti állam miniszterei voltak - épp ez a három ország a legkevésbé korrupt a vizsgáltak közül.
Főkép: a fehérorosz elnök, Aljakszandr Rihoravics Lukasenka találkozik az orosz miniszterelnökkel, Mihail Vlagyimirovics Misusztyinnal. Kép: Dmitry Astakhov / Sputnik
