Valószínűleg soha nem volt olyan erős civil ellenállás természetvédelmi ügyekben Magyarországon, mint 2020-ban, amikor államilag engedélyezett, támogatott, sőt olykor irányított beépítés folyik a nagyobb tavaink környékén. A Balaton partjának kiárusítása és lebetonozása nem most kezdődött, de a lendület nem csökken, miközben a NER elkezdte bevenni a Fertő tó környékét is, Gárdonyban pedig az önkormányzat tóparti területeket ad el, és tenné beépíthetővé a vízpartot.
A helyiek eközben viszont rádöbbentek arra, hogy saját kezükbe kell venniük lakóhelyük sorsának alakulását, és hogy a legnagyobb ereje annak van, amikor több százan vagy akár több ezren próbálják megvédeni természeti értékeiket.
Ugyanazért küzdünk, mint harminc éve
2020. május 27-én egy online sajtótájékoztató hatására Szalay Ildikó létrehozta a STOP Avalon! Tata Facebook-csoportot, miután tavasszal kiderült, hogy egy ötcsillagos luxusszállodát építenének a tatai Öreg-tó partjára.
Természetvédelmi területen egy ilyen beruházást nem lehet engedélyezni. Ez egy kultikus helye Tatának, még az Esterházyak sem merték bolygatni, ez a városnak szíve. Nem az Avalon ellen küzdünk, de egyszerűen erre a helyre nem lehet egy luxusszállodát építeni
- mondja Szalay Ildikó a 24.hu-nak, majd hozzáteszi, hogy egyelőre a jogszabályok sem adnak lehetőséget egy ekkora beruházásra. Nehezíti viszont a helyzetet, hogy az önkormányzat az építkezés oldalán áll.
Az ellenállás főszervezője komoly eredménynek tartja, hogy sikerült felkelteni a média figyelmét, hogy a Győri Törvényszék átengedte a népszavazási kezdeményezésüket, valamint hogy három hét alatt az előírt 4000 aláírás helyett jóval több mint 6000 aláírást gyűjtöttek össze. Ráadásul egy kormányrendelet miatt nem kellett megsemmisíteni az aláírásokat a kihirdetett különleges jogrend bevezetése után sem. A legnagyobb sikerként mégsem ezeket említi Szalay Ildikó, hanem a szeptemberi demonstrációt, amelyen több ezren ölelték körbe az Öreg-tavat.
Az Aligai Fürdőegyesület harminc éve küzd a Balaton-part szabad hozzáféréséért. 2017-ben az egyesület már majdnem megszűnt, miután elérték azt, amit szerettek volna: a Club Aliga területén 3 hektár önkormányzati tulajdonba került, vagyis közterület lett.
Azt hittük mindent elértünk, és ezt már nem veheti el senki. 2018-ban aztán kiderült, hogy magyar tulajdonba került a Club Aliga, és mindenki tudta, hogy ez mit jelent
- mondta az egyesület titkára, Rada Enikő. Így az Aligai Fürdőegyesület nem szűnt meg, sőt új erőre kapott, és most ugyanazért küzdenek, amiért harminc évvel ezelőtt is harcoltak. Nincsen könnyű dolguk, miután nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánították a beruházást, így a kormányrendelet a fejlesztőnek kedvez, a helyiek érdekeit pedig nem veszi figyelembe.
Egy Balaton-parti zöld területen gyakorlatilag 80 százalékos beépíthetőséget engedélyeznek. Ez egy belvárosi beépítés, ezt mi értelmezni sem tudjuk, a hideg futkos a hátunkon
- folytatja Rada Enikő. Az egyesület azt szeretné elérni, hogy az 50 hektáros területből 7 hektár legyen a köz tulajdona, és soha ne lehessen eladni. Jelenleg viszont augusztus óta érvényes egy olyan kormányrendelet, amely szerint a Club Aligában nem lehet közterületet létrehozni.
Kapcsolódó
"Csak a k... keverés ment" - kiakadt a Club Aliga jövője miatt aggódókra a polgármester
Balatonvilágoson mindenki attól tart, hogy a tulajdonos az állam segítségével mindent visz, és nekik szabad partszakasz sem marad. A polgármester szerint azonban a hangos tiltakozás csak árt, inkább egyezkedni kell.
"Ennyi erővel az aggteleki cseppkőbarlangba is lehetne stadiont építeni"
2018 novemberében egy lakossági fórumot követően alapította meg néhány helyi a Fertő tó barátai csoportot. Ezen a fórumon kérdezni sem lehetett, és ekkora már világossá vált, hogy a környékre tervezett 7,9 milliárdos beruházásból egy sokkal nagyobb léptékű, 23 milliárdos beruházás lesz.
Azt szeretnénk, hogy legyen fejlesztés, újítsák fel a strandot, a kikötőket, de ne ilyen mértékben és nem ilyen módon - mondja Major Gyula, a Fertő tó barátai mozgalom szervezője, aki azt is nehezményezi, hogy alig kapnak információt a beruházásról. Ahogy arról riportunkban beszámoltunk, állami pénzből épülhet négycsillagos szálloda, kikötő és 16 teniszpálya a Fertő tó partjára.
Napi háromszáz teherautóval érkezhet a NER a Fertő tó partjára
Állami pénzből épülhet négycsillagos szálloda, kikötő és 16 teniszpálya a Fertő tó partjára. A nemzeti park területén Mészáros Lőrinc cége vezényli az építkezést, amely ellen hiába tiltakoztak a helyiek. A beruházást egy 2017-es tűzvész is megkönnyíti. Riport.
Ennyi erővel az aggteleki cseppkőbarlangba is lehetne stadiont építeni
Major Gyula szerint, aki mértékarányos, emberközpontú, természetbe simuló beruházást látna szívesen.
Az eddig felsorolt civil kezdeményezésekhez képest egy kicsit másfajta akció indult el Gárdonyban. A Gárdonyi Közlöny ugyanis nemcsak a helyi természeti értékek megvédésére fókuszál, hanem a helyi korrupciógyanús ügyekre is felhívja a figyelmet. Nehezményezik, hogy a jogszabályokkal ellentétben a város weboldalán nincsenek fent a 2019 márciusa előtti képviselő-testületi ülések előterjesztései, jegyzőkönyvei, és nincsenek információk az ingatlaneladásokkal kapcsolatban sem, ahogy a közbeszerzések pályázati anyagai és azok nyertesei sem elérhetők. Nem nyilvánosak a képviselők vagyonnyilatkozatai sem.
A tisztánlátás érdekében közérdekű adatigényléseket nyújtott be a Gárdonyi Közlöny, de az önkormányzat kizárólag pénzért hajlandó kiadni az üdülővárossal kapcsolatos információkat. Ezt a kérdések okozta túlterheltségre és többletmunkára hivatkozva kérik, az önkormányzat állítása szerint ugyanis egy egyszerű adásvételi szerződés esetében is 11 munkaórába kerül a válaszadás. A jelenlegi állapot szerint a Gárdonyi Közlöny kérdéseinek megválaszolásáért több mint 2 millió forint költségtérítést állapított meg a hivatal, amely eddig csak két témában válaszolt költségtérítés megállapítása nélkül.
A Gárdonyi Közlöny komoly eredményének egyelőre azt tartja, hogy bemutattak több gyanús ingatlaneladást, amelyben egyfős, árbevétellel nem rendelkező cégek vásároltak part menti vagy belvárosi területeket, és tájékoztatták a város lakosságát a készülő beruházások hátteréről. A csoport érte el azt is, hogy hűtlen kezelés gyanújával nyomozzanak a gárdonyi Panoráma szabadstrand melletti terület ügyében, amelyet egy helyi politikus vállalkozásának adtak bérbe.
Persze nemcsak tópartjaink környezete érdekében fognak össze a helyiek, Pilismaróton például egy bányanyitást sikerült megakadályozni többek között a civil ellenállásnak köszönhetően. Egy ilyen eredmény pedig azt is bizonyítja, hogy érdemes tiltakozni a túlzó beépítések ellen.
